27731. lajstromszámú szabadalom • Túlhevítő fűtőcsöves kazánokhoz

kívül hozhatjuk. Hogy a gőz a túlhevítő­ben hosszabb utat végezzen, ez utóbbiban (h) vezetőbádogokat rendezünk el akként, hogy a gőz zeg-zug vonalban, vagyis a fűtőgázokkal részben ellenáramban áramlik végig a túlhevítő térben. Minthogy ily fűtőcsöves kazánoknál a fölső fűtőcsövekben keringenek a legme­legebb gázok, a jelen találmány szerint szerkesztett túlhevítőnél az alul belépő és fölül kiáramló gőz a túlhevítő téren való átáramlásánál mind melegebb fűtőfölüle­tekre talál, úgy hogy a nedves gőz meg­szárad és túlhevül és ily állapotban jut az (r) gőzdómból a fogyasztási helyhez. Hogy eközben a túlhevítést a lehetősé­gig fokozzuk, a túlhevítőben lévő fűtőcsö­vek keresztmetszetét az alsókénál na­gyobbra vesszük (lásd 4. ábrát), minek kö­vetkeztében a fűtőgázok magasabb hőfok­kal lépnek be a túlhevítőbe, ellenben a túlhevítő fölső részében fekvő vezetőbá­dogokat közelebb helyezzük el egymáshoz, úgy hogy az átáramlási csatornák kereszt­metszete kisebbedik, a gőz sebessége pe­dig nagyobbodik, a mii természetesen na­gyobbfokú túlhevítést idéz elő. Az 5. ábrán látható kivitelnél a fűtőcsö­veknek a túlhevítőben fekvő része na­gyobb keresztmetszettel van kiképezve, mint ezeknek a nedves gőzt fejlesztő ka­zánban fekvő része, úgy hogy a fűtőcsöve­ket a választófalon és a füstkamra (n) fa­lán át akkor is könnyen kihúzhatjuk, mi­kor a csöveken, esetleg kazánkőréteg ra­kódott le. A nedves gőzt fejlesztő kazán gőztere — mint azt az 1. és 3. ábrából láthatjuk — az (o) szeleppel ellátott (i) cső útján van a túlhevítő fölső részével összekötve, úgy hogy mikor az (1) szelep zárva van, nedves gőz vezettetik az (r) gőzkúpba, illetőleg a túlhevítőben lévő túlhevített gőzt, a gőz túlhevítésének szabályozása czéljából össze­keverhetjük a nedves gőzt fejlesztő kazán­ból jövő nedves gőzzel. Ha a túlhevítőt nem túlhevítő gyanánt alkalmazzuk, akkor az (i) és (k) csövek (o) és (1) szelepeinek nyitása által a nedves gőzt tartalmazó ka­j zánt akként köthetjük össze a túlhevítő­• térrel, hogy ez utóbbiban a vízállás a (b) kazánban lévő vízállással egyenlő legyen, a túlhevítő tehát közvetlenül nedves gőzt fejlesztő segédkazán gyanánt működik. SZABADALMI IGÉNY. 1. Gőztúlhevítő, a gőz által körüláramolt fekvő fűtőcsövekkel, jellemezve az ál­tal, hogy a gőzt a túlhevítő ama ré­szébe vezetjük be, melynek fűtőfölü­letei a legalacsonyabb hőmérséklettel bírnak és azon a helyen vezetjük el, a hol az a legnagyobb hőmérsékletű fűtő­fölületekkel jött érintkezésbe. 2. Az 1. igény alatt védett túlhevítő egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy nagyobb túlhevítés elérése czéljából a túlhevítőben lévő fölső fűtőcsövek ke­resztmetszete az alsó fűtőcsövek ke­resztmetszeténél nagyobb. 3. Az 1. és 2. igényben védett túlhevítő egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a túlhevítő fölső részében elren­dezett vezetőbádogok egymástól való tá­volsága mindinkább kisebbedik oly czél­ból, hogy az átáramlási csatornák ke­resztmetszetének kisebbítése által a gőz sebességét és ez által a hevítés fokát is növeljük. 4. Az 1. alatt igényelt túlhevítő egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a fűtőcsöveknek a túlhevítőben fekvő része nagyobb keresztmetszettel bír, mint a gőzkazánban fekvő része, úgy hogy a fűtőcsöveket a nedves gőzt fej­lesztő kazánból a túlhevítő és a kazán között lévő válaszfalon és a füstkamra falán át könnyen eltávolíthatjuk. (1 rajzlap melléklettel.) OAU.AS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUMPÉSTEFI.

Next

/
Oldalképek
Tartalom