27687. lajstromszámú szabadalom • Javítások elektromosan hajtott járművek fékkészülékein

esoló (118) kontaktusán és (119) kontaktus- ! darabján, (120) kontaktuson, (121) vezetéken, a (122) mótor armatúráján, (123) vezetéken, a reverzáló-kapesoló (124) kontaktusán és (125) kontaktusdarabján (126) kontaktuson, (127) vezetéken, a fék-kapcsoló (128) kon­taktusán és (129) kontaktusdarabján, (130) kontaktuson, (131) vezetéken és a (122) mótor (132) mezején át (133)-nál a földbe kapcsoltatik. Látható tehát, hogy a shunt­áramkör árama a fő áramkör áramával a (106) vezetékben egyesül és utóbbival együtt a leírt körfolyamon át kapcsoltatik a földbe. Ha a (100) indítókészűléket a motorokat parallel kapcsoló számos helyzeteinek vala­melyikébe mozgatjuk, akkor a (134 és 135) kontaktusdarabok a (115 és 136) kontak­tusokkal kapcsolatot képeznek, miáltal a (103) shunt-áramkör a (137) vezetéken át közvetlen és független földvezetést kap. Látható tehát, hogy az esetben, ha a fék­kapcsoló a kocsi haladásának megfelelő helyzetben és az indítókészűlék a zérus vagy kikapcsolt helyzetet kivéve, különböző helyzeteinek bármelyikét foglalja el, akkor a (103) shunt-áramkör zárva van és elegendő áram folyik rajta át, hogy a (109) mag a (213) bevágásba tolassék és a fék-kapcsoló­nak a vonal-áramkör nyitását czélozó moz­gása megakadályoztassák. Ha a 100 indítókészűlék zérus vagy kikap­csolt helyzetben van, mint azt a rajz mutatja, akkor a (103) shunt-áramkör megszakíttatik és a (109) magot a (110) rúgó a (213) be­vágásból kihúzza, miáltal a fék-kapcsoló szabaddá tétetik és mozgatható. Ha ezután a fék-kapcsolót a fékező helyzetbe mozgattuk, mint azt a 7. ábra mutatja, akkor a (138 és 139) kontaktusok között a vonaláramkör nyitva van és a motorok úgy vannak kap­csolva, hogy a helyi fékező áramkörben fej­lesztők gyanánt működnek, mely helyi áram­kör a (150 és 151) fékmágnes-tekercseket foglalja magában; a fék-kapcsoló további mozgatása által ezen helyi áramkör ellen­állását változtathatjuk, mely mozgatások az ezen szerkezetekkel hasonló szerkezetek révén már ismeretesek. A mondottakból következik, hogy a (109) i mag vagy kilincs most a szélesebb (212) be­vágással áll szemben és ha ezután a (100) indítókészűlék zérus vagy kikapcsolt hely­zetéből véletlenül kimozgattatik, akkor a shunt-áramkör záratik és pedig a (106) ve­zetéken, (114 és 113) kontaktusdarabokon, (116) kontaktuson, (117 és 149) vezetékeken, (148) kontaktuson, a fék-kapcsoló (140) kon­taktusdarabján, (141) kontaktuson, (142 és 443) vezetékeken, (144) ellenálláson. (145) veze­téken, a fék-kapcsoló (146) kontaktusán és (147) kontaktusdarabján, (130) kontaktuson, (131) vezetéken és a (122) mótor (132) me­zején át, honnét (133)-nál a földbe záratik. Megjegyzendő, hogy ezen áram a fékező áramkörrel a (122) motoron, (121) vezetéken, (120) kontaktuson, a reverzáló-kapesoló (119) kontaktusdarabján, (118) kontaktuson, (117) vezetéken, (148) kontaktuson, (149) vezetéken ós (140) kontaktusdarabon át egyesül és ezen áramkörrel együtt ugyanazon irányban a (122) mótor mezején halad át. Ha a (100) indítókészűlék véletlenül a motorokat paral­lel kapcsoló, nagyszámú helyzeteinek egyi­kébe mozgattatik, akkor a (103) shunt-áram­kör közvetlenül kapcsoltatik a földbe és pedig a (106) vezetéken és (134 és 135) kontak­tusdarabokon át, mint az föntebb leíratott. , Látható tehát, hogy az esetben, ha a fé­kezés alatt a (100) indítókészűlék zérus hely­zetéből véletlenül kimozgattatik, akkor a (103) shunt-áramkör a földbe záratik, miál­tal a (109) kilincs a (212) bevágásba tolatik és így lehetetlenné van téve, hogy a fék­kapcsoló a kocsi haladásának megfelelő helyzetbe visszamozogjon és hogy a vonal­áramkör addig zárassék, míg a (100) indító­készűlék ismét nyitott helyzetbe hozatik. A fék-kapcsoló összes káros szikrázásai ki vannak küszöbölve. Magától értetődik, hogy a föltűntetettek helyett a shunt-áramkör részére más az indítókészűlék mozgása által működtetett kontaktuspontok is alkalmazhatók, habár a föltűntetett elrendezés czélszerűbb, mivel nem teszi pót-kontaktusok vagy kapcsolók alkalmazását szükségessé és oly rögzítő szer­kezetet képez, mely az ezidőszerint Imsz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom