27685. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fonalak előállítására rövid rostokból

— 3 — sejükben egy üreges (22) tövis van ellve- t lyezve (lásd a 6. ábrát), mely vagy alul, vagy fölül nyitva van, vagy pedig áttört bádogból készül, hogy a fonóedénybe be­vezetett meleg levegő vagy gőz az előfo­nalat ama nedvességi fokon tartsa, mely a fonáshoz szükséges. Eme fonóedényeket igen természetesen a nedves vagy száraz, még nem tömörített csíkok elhelyezésére, általában bármely fonóipari termék elhe­lyezésére is lehet használni. A fonóedényekben elhelyezett, már tö­mörített csíkokat, például gyűrűs fonógé­peken megfonjuk, a fonalat pedig alkal­mas orsókra csévéljük föl, úgy hogy a fo­nálcsévét az orsókról le lehessen húzni és [ a cséve letekercselését a cséve külső vagy | belső oldalán meg lehessen kezdeni. Az így készült csévéket közvetlenül is lehet a ve­télő hajóba tenni, a nélkül, hogy a fona­lat előbb megfelelő módon újra kellene csévézni. Ennek megfelelően, a fölcsévézésre hasz­nált orsó az egyik vége felé kúposán né­mileg megvékonyodó (27) középrészből áll, i melynek két végére a két (28), illetve (29) korong van fölcsavarva. Hogy már most a fonálnak belülről történő leteker­cselését megkönnyítsük, a (29) korongon egy kis, kúpalakú (30) kiemelkedést, a (28) korongon pedig hasonló (31) kiemelke­dést képezünk ki, tehát a jelzett orsóra fölcsévézett fonálcséve mindkét végén egy- j egy, befelé kúposán megvékonyodó üreg- 1 gel van ellátva. A (31) kiemelkedést ép oly jól lehetne magán a (27) középrészen is kiképezni. Mikor az orsón a fonálcséve elkészült, a (29) korongot lecsavarjuk és a fonálcsé­vét egyszerűen lehúzzuk, úgy hogy a csé­vét egy szárítótérben egyszerűen megszá­ríthatjuk, vagy pedig közvetlenül a veté­lőben elhelyezhetjük, mikor a fonalat igen egyszerű módon lehet belülről leteker­cselni. A fonalat a következő módon is lehetne i föltekercselni. A kúpos faorsóra egy rugalmas bádogor- j pót húzzunk föl oly módon, hogy az a fa- '< orsóval ellentétes helyzetet foglaljon el. Ha már most a bádogorsón a cséve elké­szült, a bádogorsót a kúpos faorsóról le­húzzuk, azután összenyomjuk és a csévéből húzzuk ki, úgy hogy ezt már most közvet­lenül elhelyezhetjük a vetélőben. Az új eljárás szerint készült csíkokat — különösen ha azok igen vékonyak •— elő­zetes tömörítés nélkül is föl lehet fonni. Ekkor azonban a gyűrűs fonógépen egy kü­lön berendezést alkalmazunk, mely a még lapos csíkot megcsavarja. Mint a 7. ábrán látható, ezt a berende­zést egy csavarvonalban meggörbített (23) drótszál képezi, melynek menetei egy töl­cséralakú (25) üreget zárnak be; ebben az üregben képződik a csík sodrata. A leg­fölső menet, melynél a csík bevezetése történik, tövist alkot és arra szolgál, hogy a lapos csíkot körkeresztmetszetű fonállá alakítsa, melyet azután a fonóorsó forgása zár teljesen. A tölcsér a fonóorsó (24) csúcsához viszonyítva, függélyes irányban beállítható, ily módon a fonál egy méte­rére eső sodorulatok számát szabályozni le­het. Ha a fonalat jobb felé akarjuk so­dorni, a drót meneteinek is jobb irányúak­nak kell lenniök, ha a fonál sodorulatai­nak balfelé kell fordulniok, a drótot is balmenetekkel látjuk el. A 8. ábrán látható kiviteli alaknál a (25) tölcsér fala ép, a tölcsérben azonban egy kúpos (26) tövis van elhelyezve, mely­nek ugyanaz a föladata, a mi a 7. ábrán látható drótspirálisé. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás rövid rostoknak, nevezetesen czellulózínak, papíranyagnak, foszlatott fának és más hasonló, folyadékban le­begő anyagoknak fonható szálakká való átalakítására, az által jellemezve, hogy a folyadékban lebegő rostokat papirgé­pen és pedig a szita teljes szélességé­vel egyező szélességű papírszalaggá egyesítjük, melyet azután osztó szerke­zetek segélyével csíkokra osztunk. 2. Az 1. alatt védett eljárás egy fogana­tosítási alakja, az által jellemezve, hogy a fölszeletelés útján előállított csíkokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom