27633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvizek tisztítására
- 2 legített vizet egy külön (az úgynevezett rothasztó) tóba vezetjük, hol azt rothadásnak vetjük alá, mi rendesen 3 napot vesz igénybe. Ily módon sikerül a vizet fertőző orgános anyagok 96—98%-át elpusztítanunk, úgy hogy ha most a vizet még marómésszel ismert módon utólagos tisztításnak vetjük alá, a víz annyira tisztává és átlátszóvá válik, hogy azt akár az üzembe vezethetjük vissza, akár pedig a természetes vízfolyásokba bocsáthatjuk le. Az eljárás szerint nagy mennyiségű szennyvizet aránylag igen kis tavakban lehet tisztítani, így például czukorgyárból származó, nagy mértékben szennyezett vízből perczenként 1.7—2.4 m2 vizet tisztítottunk meg oly tavakban, melyek fölülete az egyébként szükséges alagcsövezett területeknek egy tizedrésze volt. Több külön tó helyett egyetlen, egyik irányban a másik irányhoz viszonyítva, aránylag igen hosszúra terjedő tavat is lehet használni, melyet megfelelő módon (töltések stb.) segélyével az ülepítésre, a savanyú erjesztésre, rothasztásra és mészszel való utólagos kezelésre szükséges medenczékre osztunk. Czukorgyári szennyvíz tisztításánál legelőnyösebben akként járunk el, hogy a savanyú erjesztésnek alávetett és mint azt mondottuk, csak gyöngén savanyúan reagáló vizet a besűrítők gőzlecsapó berendezésébe hűtővíz gyanánt befecskendezzük. A besűrítőkben fejlődő meleg gőzök tudvalevőleg tetemes mennyiségű ammoniákot tartalmaznak. Ha már most a savanyúan erjesztett vizet a besűrítőbe befecskendezzük, a víz egyrészt tetemesen fölmelegszik és a légritkítás következtében az elnyelt levegő és gázalakú savak (szénsav stb.) nagyrészét elveszti, másrészt pedig annyi ammoniákot vesz föl, hogy ez nemcsak közömbösíti a vizet, hanem alkálikussá is teszi. Az ily módon előkészített vizet a rothasztó tóba vezetjük, hol a rothadási folyamat igen rövid idő alatt megindul és rendkívül erélyesen folyik le, egyben pedig a víz fölszinén a kellemetlen szagot visszatartó vastag habréteg képződik. A gőzsűrítőbe az összes savanyúan erjesztett vizet befecskendezzük, ekkor legczélszerűbben akként járunk el, hogy a rothasztó tóból származó víz egyrészét a savanyúan erjesztett vízzel együtt ugyancsak a gőzsűrítőbe vezetjük, minthogy ez több víz befecskendezését igényli, mint a mennyi savanyúan erjesztett víz rendszerint rendelkezésünkre áll. A levekből fejlődő ammoniákot a közömbösítésre akként is fölhasználhatjuk, hogy nem a savanyú erjedésnek alávetett vizet fecskendezünk be a gőzsűrítőbe, hanem közönséges kút- vagy folyóvizet és az így nyert meleg levegőtől megszabadult, de ammoniákot tartalmazó vizet a savanyúan erjesztett vízzel keverjük. A találmány tárgyának megvilágítása czéljából a csatolt rajzon a leírt eljárás kivitelére szolgáló berendezés van üzemközben ábrázolva. A tisztítandó szennyvizek az (a) csövön a (b) ülepítő medenczébe jutnak, melynek másik végén a (c) csövön át a (d) tóba folynak, hol azokat a savanyú erjedésnek vetjük alá. Ez a (d) tó a savanyú tó, melyből a gyöngén savanyúan reagáló víz az (e) csövön a meg nem rajzolt gőzsűrítőbe és ebből az (f) csövön a (g) rothasztó tóba jut. Az utóbbiba beépített (h) és (i) sarkantyúk a víz áramlását akként szabályozzák, hogy a rothadt víz egy része a (k) csövön a (d) savanyú tóba folyik vissza, hol azt az (1) sarkantyú az (e) cső felé tereli, más része ellenben az (m) csövön az (n) készülékbe áramlik, hol mésztejjel keverődik és honnan az (o) ülepítő medenczébe jut, melyből a (p) csövön teljesen tiszta állapotban távozik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás szennyvizek tisztítására, az által jellemezve, hogy az uszadék és üledékanyagok eltávolítása után a szennyvizeket először nyitott tavakban savanyú erjedésnek vetjük alá, azután alkáli hozzáadásával alkálikussá tesszük, az alkálikus vizet külön, ugyancsak nyitott rothasztó tavakban rothasztjuk és
