27631. lajstromszámú szabadalom • Lángzó elpárologtatott tüzelőanyag égetésére

lenczén megy át és a sárgarézcső (10) fe­nékrészén kiképezett belső csavarmene­tekbe akként van becsavarva, hogy a vége eme csőből kiálljon. A (11) ellencsavar­ház segélyével a (9) rudat a beállított hely­zetében lehet rögzíteni. Hogy a belső rúd hőmérséklete elég alacsony legyen, egy­részt a cső fölső oldalán, másrészt annak alsó oldalán a cső végének közelében (12) furatokat lehet kiképezni, úgy hogy a csö­vön, mikor ez fölmelegedik, aránylag ala­csony hőmérsékleti levegő áramolhatik át. Eme (12) fúratok arra is szolgálnak, hogy a csőben uralkodó hőmérséklet megváltozá­sánál abból levegő elszállhasson, illetve abba levegő bejuthasson, ezenkívül azért is fontosak, mert meggátolják, hogy a sze­lepüléseket a levált szénrészecskék el­szennyezhessék. A megrajzolt kiviteli alak­nál a (3) tömítőszelenczefödél egy rövid (13) cső, a (14) csavarház és megfelelő csavarkapcsolat útján van a (6) előmele­gítővel összekötve. Ügy a (6) előmele­gítő, mint a hőmérsékletváltozás által mű­ködtetett (1) cső a főlángzótól, vagy a főlángzócsoporttól fölemelkedő égéstermé­nyek útjában vízszintes, vagy közel vízszin­tes helyzetben van elhelyezve, nevezetesen az (1) cső a (6) előmelegítőcső és az át­tört (15) védőbádog fölött, úgy hogy az előmelegítést végző (16) lángzó hatása alatt az (1) cső nem melegedik oly gyorsan föl, mint a (6) előmelegítőcső. Az (1) csőnek ily módon való elrendezése nemcsak azt biz­tosítja, hogy a (8) szelep túlságosan korán ki nem nyílik, hanem azt is biztosítja, hogy a fő láng esetleges kialvásánál az előmele­gítő előbb záródik el, mielőtt annak hő­mérséklete annyira sülyedhetne, hogy az elpárolgás megszűnnék. A 2. ábra a találmány tárgyát az isme­retes lángzóknál alkalmazva ábrázolja, me­lyeknél a vízszintes vagy majdnem vízszin­tes helyzetben elhelyezett előmelegítőcső az egy vagy több főlángzó alatt van el­rendezve, míg annak fölmelegítésére egy segédlángzó szolgál. Az előbbi ábrán lát­ható részeknek megfelelő részeket itt is ugyanazok a számok jelzik, mint az 1. áb­rán látható kiviteli alaknál. Az előmelegí­tésre szolgáló lángot létesítő szerkezetet egy (16a) tartólemez képezi, melyen bor­szesszel itatott azbesztlemez fekszik, to­vábbá egy (17) segédlángzó is van alkal­mazva, melynek működése a hőmérséklet­változás által működtetett berendezés álla­potának megfelelően megy végbe. Ha az előmelegítőcső függélyes helyzet­ben van alkalmazva, a hőmérsékletváltozás által működtetett berendezést eme cső mel­lett, annak egyik oldalán függélyes, víz­szintes vagy más helyzetben lehet elhe­lyezni, úgy hogy azt először az előmelegí­tésre használt ideiglenes láng, azután pe­dig az előmelegítőt fűtő segédláng, vagy ha ily láng alkalmazva nincs, maga a fő­láng működtesse. A 3. és 4. ábrán a találmány függélyes előmelegítővel bíró, ismert szerkezetű lángzónái alkalmazva látható. A 3. ábrán látható kiviteli alaknál az előmelegítőcső fűtésére a (18) segédlángzó szolgál, míg a 4. ábrán látható kiviteli alaknál az előme­legítőt maga a főlángzó fűti. Minthogy az egyes részeket itt is az 1. ábrán látható kiviteli alak részeinek megfelelően jelöl­tük, azok elrendezése és működési módja önként érthető. Minden esetben czélszerű azonban, ha a hőmérsékletváltozásnak megfelelően mű­ködő berendezést akként rendezzük el, il­letve védjük, hogy az később hevüljön föl a véghőmérsékletre, mint az előmelegítő. Az 1. és 2. ábrán látható kiviteli alaknál a védelmet a (15) lemez nyújtja, míg a 3. és 4. ábrán ugyanerre a czélra egy (19) azbesztlemez szolgál. Egyes esetekben ugyanezt a hatást akként is biztosíthat­juk, hogy az (1) sárgarézcsövet a fűtőláng­tól megfelelő nagyobb távolságban helyez­zük el, mint az előmelegítőt. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lángzó elpárologtatott tüzelőanyag ége­tésére, jellemezve az által, hogy egy előmelegítő egy hőmérsékletváltozás ál­tal működtetett berendezéssel van kom­binálva, melynek szelepe az előmelegí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom