27550. lajstromszámú szabadalom • Túlhevítővel bíró fűtőcsöves kazán

van, tetszés szerint választhassuk, a (h) j szelepet (2. ábra) alkalmazzuk, mely a kazánvízben fekszik és az (a) túlhevítőszekrénybe benyúló, kis nyílásokkal bíró (i) cső elzárására szolgál. A szelepet kívülről nyithatjuk, mire a kazánból az (i) csövön át vékony sugarakban víz jut a túlhevítőbe. Ez a víz azonnal gőzzé alakul át és a gőz hőmérsékletét csökkenti. A gőz hőmérsékletének leolvasására egy távolba jelző hőmérőt alkalmazhatunk. Azt a helyet, melyen a túlhevítőt a füstcsöveken el kell rendezni, igen könynyen határozhatjuk meg annak figyelembe vételével, hogy a füstgázok a kazán rendes üzeménél a kellő túlhevítésbez szükséges 700° C. hőmérséklettel lépjenek be a túlhevítőbe. A túlhevítő szerkezete lehetővé teszi, hogy a túlhevítőt a kazán fűtőcsövein akként tolhassuk el, hogy az mindig a kellő helyzetbe jusson. A túlhevítő fűtőfölületének lehető kimélése czéljából szükséges, hogy a nedves, aránylag hideg gőz a fűtőcsövek legmelegebb, a legmelegebb gőz pedig a fűtőcsövek leghidegebb szakaszaival érintkezzék. A melegebb gőz azonban gyorsabban fog a fűtőfölület mentén végig áramolni. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy a csöveket körülvevő víz vezetés következtében a csöveknek a túlhevítőben fekvő szakaszaira is hűtőhatást gyakorol, továbbá hogy ez a hűtőhatás fordítva arányos az illető helynek a hűtő közegtől való távolságával, arra jövünk, hogy a csöveknek ama része, mely körülbelül a túlhevítő közepében fekszik, melegebb mint a csőfalak mellett fekvő része. Ezeket a viszonyokat a 6—7. ábrákon látható kiviteli alaknál oly módon vettük számba, hogy a választófalakat, melyek a túlhevítőnek a kazán fűtőcsöveit körülvevő szekrényét egymás mellett fekvő rekeszekre osztják, oly módon rendeztük el, hogy a gőz a szekrény középső rekeszébe áramlik be és a szekrényen ennek két vége felé a füstgázokkal párhuzamosan ellenáramban vonul át. Azt, hogy a mele| gebb gőz, a túlhevítőn gyorsabban menjen át, oly módon biztosítjuk, hogy a választófalakat a középső rekesztől kiindulva, a két oldal felé mind közelebb és közelebb helyezzük el, tehát hogy az egymást követő rekeszek keresztmetszete a túlhevítő két vége felé fokozatosan, csökkeü. g\ í I f\ > I J\ V E czélból az (a) túlhevítő szekrényt, illetve a túlhevítő fűtőfölületét (e) válaszfalakkal akként osztjuk meg, hogy egy középső rekesz keletkezzék, melynek a legnagyobb fűtőfölülete van és ehhez csatlakoznak azután két oldalt az egyes következő rekeszek, melyek fűtőfölületei azonban mindinkább kisebbednek. A gőz (d)-nél a túlhevítő középső rekeszébe lép be és innen az (e) válaszfalak nyílásain két oldal felé távozik, miközben annak következtében, hogy az átáramlási keresztmetszetek fokozatosan kisebbednek, sebessége fokozatosan növekedik, végül túlhevítve, a (g) csöveken át hagyja el a túlhevítőt és jut a fogyasztási helyhez. A gőz egy része — mint látjuk — a túlhevítésnél a füstgázokkal párhuzamosan, másik része pedig ellenáramban áramlik. A túlhevítő tartályt (i) szigetelő falak védik a környező víz hűtő hatása ellenében. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fűtőcsöves kazán, a kazán vízterében elrendezett gőztúlhevítővel, jellemezve az által, hogy a túlhevítőn áthatoló fűtőcsöveket nemcsak a túlhevítő előtt, hanem a túlhevítő mögött is átvezetjük a kazán vízterén. 2. Az 1. alatt védett fűtőcsöves kazán egy kiviteli alakja, jellemezve egy a kazánvízben fekvő elzáróközeg által, melynek nyitásával több-kevesebb kazánvizet vezethetünk a túlhevítőbe oly czélból, hogy a gőz hőmérsékletét csökkentsük. 3. Az 1. alatt védett fűtőcsöves kazán egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a fűtőfölületeket képező és a túlhevítő tartályon áthatoló kazánfűtő-