27549. lajstromszámú szabadalom • Szelepes vezérmű lokomotívokhoz

- á fordulását gátolja meg. A gőz a (T) nyíláson áramlik be és az (U) nyíláson távozik. Mikor a lokomotív vezéremelője középre van állítva (4. ábra), a bevezető és kifúvatószelepek a rúd ide-oda mozgása közben állandóan zárva vannak, a megfelelő emelőtárcsák lejtős fölületei pedig az ellentárcsák lejtős fölületeire szorulnak. Ha a vezéremelőt előre állítjuk, az (0) rúd (2. és 3. ábra) jobb felé mozog, ennek megfelelően a négy (R) hajtórúd, melyek az (0) rúd keresztfejével vannak kapcsolva, ugyanily mozgást végeznek és a (K és M) emelőtárcsákat a (Q) csapjaik segélyével a középállásból jobbtelé tolják el (3. ábra). Mikor a vezérmű teljes töltésre van beállítva, az emelő korongok az 5. ábrán látható helyzetet foglalják el. Ezen az ábrán az (I) szelep, vagyis a baloldali gőzbebocsájtó szelep nyitva van, az (M) emelőtárcsa teljes (h) löketét befejezte, egyúttal pedig az (A) szelepet is fölemelte, úgy hogy az teljesen nyitva van és a gőz oly nyíláson jut a dugattyú mögé, melynek keresztmetszete maximális. A (II) szelep, vagyis az ugyanezen az oldalon fekvő kibocsájtó szelep zárva marad, a (H) emelőtárcsa az (a—al) forgást végezte, de ez nem idézett elő oly függélyes irányú mozgást, melynek a szelep leemelkedése volna a következménye. A (III) szelep, vagyis a másik oldalon lévő bebocsájtó szelep zárva van, oly mozgást, mely a szelep nyitását idézi elő, az (M) emelőtárcsa tényleg nem végez. A (IV) szelep, vagyis a jobboldali kifúvató szelep, már a mozgás kezdetén nyit és a teljes átömlési keresztmetszetet már akkor szabaddá teszi, mikor az emelőtárcsa félfordulatát már befejezte. Ha a vezéremelőt nem állítjuk teljesen előre, hanem csak féltöltésre, akkor az (0) hajtórúd is csak fél akkora elmozdulást végez, mint teljes töltésnél. A bebocsájtó szelep ekkor is már a löket kezdetén nyit, azonban az emelőtárcsa csak félakkora elmozdulást végez, mint előbb, tehát a beömlési keresztmetszet is csak félakkora lesz. A lokomotív visszafelé mozgásánál az (I ós III), illetve (II és IV) szelepek szerepet cserélnek. A vezérmű erőszükséglete jóval kisebb, mint az eddig általában szokásos tolattyús vezérműé, ezért működése is rendkívül nyugodt fog lenni, miért alkalmazása telített gőz esetében is előnyös. A 6. ábrán látható módosított kiviteli alaknál az egész hajtó mechanizmus a (J) födél közbehelyezésével védve van a gőz behatása ellen, az (A) szelep rúdja a födéllel szemben a (V) tömítőszelencze által van tömítve, míg a (B) szelep a külső térrel szemben még a kis (W) szelep útján is el van zárva, mely a (B) szelep záró helyzeténél, tehát akkor zár, mikor a gőz kifúvatása nem megy végbe, míg akkor, mikor a (B) szelep nyitva van, tehát a gőz a kifúvató szelep nagy átömlési keresztmetszetén távozik, a (W) szelep nyitva van?

a hosszú szakaszon körülfogott (E) vezető rúd azonban meggátolja, hogy a gőz a rudat vezető csőbe jusson. A szelepek mozgatására a két (H és M) emelőtárcsa ós az ezekkel együttműködő (K és m) ellentárcsa szolgál. Az (M és H) tárcsák az (A és B) szelepekkel vannak összekötve, tengelyirányban pedig a négy (X) oszlopocskán vannak vezetve, miért is középvonaluk körül nem foroghatnak. Az (m és K) ellentárcsák a középvonaluk körül forgatható (Pl) hengerekbe vannak szerelve, de eme hengerekhez viszonyítva el nem mozdulhatnak, minthogy elfordulásukat a (P2) bordák, eltolódásukat pedig a (Pl) henger (P3) karimája és (P4) födele meggátolja. Az (M és H) emelőtárcsákat az (NI) tekercsrugók szorítják az (m és K) ellentárcsákra. A vezérművet egy rúd indítja mozgásnak, mely hajtórudak útján van a (Pl) hengerek (Y) csapjaival kapcsolva. A gőz (T)-nél áramlik be és (U)-nál távozik. A szelepek leírt működtetése annyiban előnyös, hogy a hajtórudak csak saját síkjukban mozognak. SZABADALMI IGF.NYEK. 1. Szelepes vezérmű lokomotivokhoz, az által jellemezve, hogy a bebocsájtó és