27470. lajstromszámú szabadalom • Ventillátor berendezés

melynek beáramoltató cíőtoldata (22)-vel | van jelölve. A fojtó szelepet a (23) rúd működteti (4. ábra), melynek alsó végéhez a (25) szek­rényben elrendezett (24) diafragma vau erő­sítve. A diafragma alsó oldalára a rúgólnitás alatt álló (26) emeltyű hat. A diafragma fölötti zárt térbe a (27) eső­nek egyik vége torkol, melynek másik vége (28) (2. ábra) a ventilátorból a kiszorított le­vegőt elvezető csőtoldatban lefelé van gör­bítve. A diafragma alatti tér (4. ábra) a (25) szekrény falában kiképezett (29) nyíláson át a küllevegővel közlekedik. (30) a ventilátor kerekén elrendezett szár­nyakat jelöli, melyek a (31) bordával van­nak merevítve. A ventilátorkerék a (32) ék segélyével van a (14) tengelyre erősítve. (33) ventilátornak és a turbináknak közös alapzatát jelöli. A kisebb teljesítményű ventilátorberende­zés az 5. és 6. ábrákban van föltüntetve. Iízeu berendezésnél csak egy gőzturbina és két ventilátor van alkalmazva, melyek egymással közlekednek és melyek a közöt­tük levő turbina tengelyének végeire vannak szerelve. Itt is (1) a gőzb'evezető csőtoldatot jelöli, melyben egy kézi szelep van elrendezve; ez utóbbi után a gőzbeáramlás szabályozá­sára szolgáló (2) fojtó szelep van elrendezve, melytől a (3) cső a turbinának (4) elosztó szekrényébe vezet, mely az. (5) elosztó fúvó­kákkal van ellátva. A fáradt gőz kibocsátására a (6) csőtol­dat szolgál. A turbina és ventilátorok közös tengelye a turbina és a ventilátorok között elrende­zett (34 35) csapágyakban forog. Az első ventilátor a (36) szekrényben van elrendezve, mely a (37) szivó csőtoldattal bír. A levegő az első (39) ventilátorkerék ál­tal a (38) nyílásokon át szivatik be és a (50) spirálcsatornába jut. mely a (41) cgőtol­datbun végződik. fiz utóbbi a (42) cső segélyével a máso­dik ventilátornak (43) szivó cső toldatával van összekötve, mely a (44) ventilátorszek­rénybe vezet, melynek (45) spiráliscsator­nája a (46) nyomó csőtoldatban végződik. Ez utóbbiba a (27) csőnek (28) vége nyúlik be, mely cső ép úgy, mint az előző foganatosítási alaknál, a turbina szabályozó diafragmája fölötti térből indul ki. (33) a berendezés alapzatát jelöli, melyre a turbina a ventilátorokkal együtt van- sze­relve. A ventilátorkerék aczélból vagy hasonló anyagból egy darabban van készítve. A szárnyak, melyek a merevítő bordák­kal és a kerék többi részeivel egy darabból állanak, egyenesen vannak készítve, hogy ily módon a ezentrifugál erő assimmetriája elkerültessék, mely máskülönben görbített szárnyaknál zavarólag hatna. A ventilátor­kerék ezen specziális szerkezete következ­tében igen nagy fordulatszámmal hajtható. Az 1 -4. ábrákban föltüntetett foganato­sítási alaknál a gőz előbb az első turbinába áramlik, ebben bizonyos mértékben expan­dál és energiájának bizonyos részét ezen turbina kerekének adja át, mire aztán a (7) csövön keresztül a második turbinába áram­lik és ebben teljes mértékben expandál. A második turbinából a gőz vagy a kül­levegőbe vagy pedig egy kondenzátorba áramlik. Ezen elrendezés következtében, a mint könnyen belátható, lehetővé válik az egész berendezés szögsebességét csökkenteni és ehhez képest a munkateljesítményt nö­velni. Ily módon a közös tengelyre akár 1000 lóerőt vihetünk át, mely munkát a ventilá­tor teljesen elfogyasztja, hogy megfelelő nyomású és mennyiségű levegőt szállítson. A leirt berendezést természetesen nem­csak levegőnek, hanem bármely más gáz­nak szállítására is alkalmazhatjuk. A berendezés szabályozása vagy a szállí­tott levegő 111. gázmennyiség vagy pedig a létesített nyomás segélyével vagy mindkettő fölhasználásával történhetik. A rajzban a szabályozásnak csak egy módját tüntettük föl, természetes azonban, hogy az más analóg módon is eszközöl het'\

Next

/
Oldalképek
Tartalom