27468. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légszivattyúkkal kapcsolatban működő kondenzátorokban a ritkítás fokozására

czéből áll (1—2. ábra), melyen a kondenzátorból kiszívott anyag, a légszivattyú felé haladva, keresztüláramlik. Az ejektor (b) nyakával vagy kiáramlási nyílásával szemben egy (e) gőzfúvó szerkezet van elrendezve, mely az (a) szelenczébe nyúló (d) karimás csőbe csavarolható. Az ejektorral végzett kísérletek azt mutatták, hogy ha az ejektor nyakának átmérője az (f) helyen 50 mm. és a gőzfúvó átmérője a legszűkebb helyen 3 mm., kúpalakban bővülő külső végén pedig 6 mm. s a gőz feszültsége 75 légköri nyomással egyenlő és a nyomás a légszivattyú szívó nyílásánál 650 mm. higanyoszlopnak felel meg, akkor a kondenzátorban 690 mm. nyomásnak megfelelő ritkítás érhető el. Más esetben, midőn a gőzfúvó legszűkebb helye 8 mm., külső bővebb vége pedig 16 mm. átmérővel bírt s a gőz nyomása 4-8 atm. volt és a légszivattyú szívó nyílásánál uralkodó nyomás, mint az előbbi esetben 650 mm.-t tett ki, a kondenzátorban 740 mm. magas higanyoszlopnak megfelelő ritkítás volt elérhető. Azonkívül a kísérletek azt is kimutatták, hogy az ejektoron tetemes mennyiségű víz vagy levegő bocsátható keresztül anélkül, hogy annak hatásképessége komolyabb zavarokat szenvedne. A találmány legfontosabb alkalmazási módjai közül megemlíthetjük a gőzgépekkel, fölűleti kondenzátorokkal és légszivattyúkkal kapcsolatban való alkalmazást, mely esetben az ejektor lehetővé teszi, hogy jóval csekélyebb méretű szivattyú használatánál vagy pedig a kondenzátorban vagy szívó szerkezetben föllépő nagyobb fokú tömítetlenség daczára is jóval nagyobb ritkítás légyen föntartható, mint másképen lehetséges volna. A kísérletek azt mutatták, hogy ezan ejektor nagymérvű csurgás esetén is dolgozhat, anélkül, hogy a ritkítást komolyabban veszélyeztetné, ha kondenzátorral kapcsolatban van alkalmazva. A találmány ezen alkalmazási módja az 5—6. ábrákon van bemutatva, hol a (g) kondenzátor a (h) szivattyú szívó nyílása fölött körülbelül 1 m. magasan Van elrendezve és pedig oly helyzetben, hogy a lecsapódott víz saját súlya folytán a (j) csövön lefelé a (h) szivattyúba folyjék, míg a levegő és vízgőz a kondenzátor másik részéből a (k) csövön keresztül az (a) ejektor által szivatik ki, úgy hogy a ritkítást fokozó ejektorba semmi, vagy csak igen kevés víz fog behatolni, ily körülmények között az ejektornak csakis a levegővel és vízgőzökkel van dolga. A kísérletek azt mutatták, hogy az ejektor akkor működik legjobban, ha a fúvócső megközelítőleg függélyes helyzetet foglal el, úgy hogy a víz a szívó szelenczében nem gyűlhet össze. Az ejektor működése alig befolyásoltatik, ha a kiáramlási csövet körülbelül 45° szög alatt meghajlítjuk s akkor sem szenved komolyabb változást, ha ezen csövet 90° alatt görbítjük meg. Az 5—6. ábrákon föltüntetett berendezésnél a (b) kiáramlási cső 60° alatt van meghajlítva. A (k) cső az ejektor szívó szelenczéjének (m) karimájához csatlakozik (2. ábra). A szívó szelencze azonkívül (n, o, p,) kiürítő vagy egyéb czélra szolgáló csövekkel áll összeköttetésben, míg a gőz a karimás (d) csővel összekapcsolt (q) csövön keresztülvezettetik a gőzfúvóhoz. Az utóbbihoz vezetett gőz mennyiségének szabályozására a (q) csőben szokott módon elrendezett (r) szelep szolgálhat, azonban, mint alább látni fogjuk, a gőzszabályozás másként is eszközölhető. Némely esetben a lehető legjobb eredmény elérése czéljából előnyös az ejektorból kiáramló levegőt és vízgőzöket a légszivattyú felé haladó lecsapódott vízzel alaposan összekeverni, más esetekben pedig czélszerű egy kisebb (s) segédkondenzátort alkalmazni (5—6. ábrák), melyben a vízgőz lecsapódik s a víz a légszivattyúba való belépése előtt lehűttetik. A ritkítást fokozó ejektor olyan tipusu fúvó kondenzátorokkal kapcsolatban is alkalmazható, melyeknél külön lég- és vízszivattyú van elrendezve, mely esetben az ejektor a kondenzáló kamra vagy cső és légszivattyú közé van beiktatva. Hadihajóknál, torpedózuzóknál s általában