27455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömör fémöntvények előállítására

— 6 -tiieii aezéltöinbök belsejében ezideig azáltal próbálták megakadályozni, hogy az ilyen tömb fejét lehető sokáig nyitva hagyták és azután a lunkerek kitöltésére forró aczélt töltöttek utána. Mindazonáltal rendes jelenség gyanánt találunk ilyen tömbökben is lunkerhelyeket, melyek fölülről a tömb első harmadáig vagy még mélyebbre nyúlnak. Ezen lunkerhelyek után-öntéssel már nem tölthetők ki, mert a tömb feje, mielőtt azoknak képződése megkezdődött volna, már annyira megmerevedett, hogy új, folyékony aczélt már nem volt képes átbocsátani. A thermitben oly eszköz kínálkozik, melynek segítségével egy tömbnek merevedő fejét az eddiginél hosszabb ideig tarthatjuk folyékony állapotban és a tömböt így képessé tehetjük folyékony aczélnak további fölvételére. Az eddig ajánlott használati módnak, mely szerint a thermitet az öntőfej felszínére hintették, hogy az ott meggyúljon, nem volt praktikus foganatja, mert a thermit által kifejtett meleget nem lehetett az öntvénynek megfelelő helyére vezetni. Az uj munkafolyamat a következő: A thermitet, mint már előbb vázolva volt, brikett alakjában, vagy bádogszelenczébe zárva erős rúd végére erősítjük és ezzel a tömbnek fölső merevedési kérgén át mint egy 1 m. mélységre — a tömb nagysága szerint — a tömbbe belökjük. A thermit rögtön meggyulad és az aczél magas hőmérséklete következtében gyorsan elég; élénk reakczió és az elhasznált thermitmennyiségnek megfelelő melegfejlődés következik be. Ennek következtében a tömbfej belsejében levő aczél ismét folyékony, illetve f^ly^kí)nyabb lesz és a lunker-helyeket kitölti, míg fönt a fejben nagy nyitott tölcsér képződik, melyet a készletben tartott aczélból rögtön ki kell tölteni. Ezen művelet bizonyos idő múlva ismételhető és így sikerül a lunkereket úgyszólván teljesen eltüntetni (4. ábra). Jelen leírásban különösen olyan thermit használatáról volt szó, mely fémoxigénvegyületnek, különösen vasoxidnak alumíniummal való keverékéből áll, de a nevezett czélra egészben vagy részben helyettesíthetjük az oxygénvegyiiletet halogénvegyülettel, az aluminiumot pedig más nagy reakczióképességű fémmel, mint pl. magnéziummal, szilicziummal, kalcziummal vagy ezek karbidjaival. Természetesen bármilyen fém-oxygén vegyületet, vagy fém-halogén vegyületet, vagy fém-kénvegyületet használhatunk, az utóbbi vegyülettől azonban lehetőleg eltekintünk, mert bizonyos körülmények között kén kerülhet a fürdőbe. Megemlítendő továbbá, hogy a fémek helyett az említett fémek karbidjait, vagy ötvözeteit használhatjuk, igy pl. aluminiumkarbidot, kalcium-karbidot, ferro-kalciumot, vagyferro szilicziumot, vagy pedig aluminiummagnéziumot. Megemlítendő még továbbá, hogy a reakcziónak a fölszin alatt természetesen nem kell teljesen befejeződnie, bár ez előnyös. Rá kell mutatnunk továbbá arra, hogy a szelencze, mely hogy specziális esetet említsünk — a thermitet tartalmazza, az illető öntőformának a fenekén vagy oldalán, de mindig legalább a későbbi öntőfürdőnek fölszíne alatt erősíttetik meg, illetve rögzíttetik, akár előzetesen, akár utólag. Szükséges csak az, hogy a reakczió legnagyobbrészt a fürdő fölszine alatt menjen végbe, hogy egyidejűleg a fürdőnek sajátságos buzgatását, melyet ezideig még így nem tudtak elérni, elegendő mértékben biztosítsuk. Ezen keveréket, pl. a thermitet, aczélöntvényeknél is amint leírtuk, a tulajdonképem fölszín alá, vagyis úgyszólván a fürdőbe merítjük és ott a reakcziót többé vagy kevésbbé befejezzük. Itt is szólhatunk tehát fürdőről és a fürdő fölszínéről és így kell ezen kifejezést értelmezni. Megemlítendő még, hogy a fürdő fölszíne alatt való elhelyezést természetesen tetszés szerint módosíthatjuk, mint pl. befecskendezéssel, besajtolással stb. Ezáltal a hullámzást hosszabb ideig tarthatjuk fönn. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás valamely fém (előnyösen alumínium, de esetleg magnézium, sziliczium vagy ezeknek egymás közötti, vagy más fémekkel való keverékei vagy ötvözetei,