27449. lajstromszámú szabadalom • Önműködő ajtózáró szerkezet

föltétlen megbízható, szerelése egyszerű és gyorsan eszközölhető s végűi oly tartós, hogy szinte elpusztíthatatlan. Javítást egyáltalán nem igényel. Igen nagy előnye még az említett lejtőnek megfelelő szöggel való elforgatása után az ajtó úgy működik, mint egy közönséges zárószerkezet nélküli ajtó, csupán az a külömbség, hogy ennél az ajtónak a nyitott állásban való rögzítése minden bekapcsolás nélkül önmagától történik. A mellékelt rajzban a jelen találmány tárgyát képező önműködő ajtózáró-szerkezet néhány foganatosítási példában van feltüntetve. Az 1. ábra a szerkezet fölülnézete azon állásban, midőn az ajtó önsúlyának hatása alatt a lejtőn lefelé csúszva önmagától záródik. A 2. ábra ugyancsak fölülnézete a szerkezetnek, csakhogy azon állásban, midőn a lejtő az ajtó alján alkalmazott peczek hatásköréből 90° fokkal ki van forgatva, vagyis midőn az ajtó közönséges ajtó módjára működik. A 3. ábra a szerkezet elölnézete, a hol is az ajtó aljára Szerelendő pántok peczek helyett golyó van alkalmazva. A 4. ábra az ajtóra erősítendő pánt oldal nézete. Az 5. ábra ugyanannak alulnézete. A 6. ábra a szerkezetnek egy oly foganatosítási alakja, melynél a lejtő magukon az ajtót hordó pántokon van elrendezve. Az 1—5. ábrákban föltüntetett szerkezet a következő főrészekből áll: a padlózatba erősítendő (á) alaplemezből, a (c) lejtőt hordó, (b) tárcsából és az ajtó aljára szerelendő (d) pántból. Az (a) alaplemezbe a középen az (e) hüvely van beerősítve, mely a (d) pánttal egyesített (f) csap ágyazására szolgál. Az (e) hüvely fölső része az (a) lemez fölső lapjából kiáll és ezen rész köré a megfelelő köralakú kivágással bíró (b) tárcsát illesztjük. A (b) tárcsa az (e) hüvely körül elfogadható, de csak annyira, amennyire azt a tárcsa (g) vezetéke, illetőleg a (h) határoló csavar lehetővé teszi; a föltüntetett példánál 90° fokkal. A (K) tárcsával a szerkezet leglényegesebb része, a henger palástból kivágott (c) lejtő van egyesítve, melynek folytatásakép a (b) tárcsa egy lejtős falú (i) kivágással van ellátva. Ez utóbbiba az ajtózárt állásánál (1. ábra) a (d) pántba szögecselt (j) peezák. illetőleg (jl) golyó illeszkedik be. A (d) pánt köralakú feje egyik oldalán egy (k) szemölcs van kiképezve, mely az ajtó záródásának utolsó stádiumában a (c) lejtőbe csavarolt (1) csavarral érintkezik. A leírt szerkezet működése a következő: Ha az ajtót az 1. ábrában vonalkázottan jelölt állásból lerajzolt nyíl irányában nyitjuk, a (b) tárcsa (i) kivágásában fekvő (j) peczek a (c) lejtőre föltolódik, minek következtében az egész ajtó a lejtő hajlós szögének mérvébea felemelkedik. Ha már most a teljes nyitás után az ajtót szabadon bocsátjuk, ez önsúlyának hatása alatt a lejtőn lefelé csúszik és az ajtó ily módon önmagától záródik. Hogy ezen záródás lehetőleg zajtalanul történjék, az (1) csavart alkalmaztuk, mely a zárás utolsó stádiumában a (d) pánton kiképezett (k) szemölccsel jön érintkezésbe, a mikor is a keletkező súrlódás az ajtó eleven erejét annyira csökkenti, hogy a kilincs majdnem teljesen zajtalanul csappan be. A szerint amint az (1) csa vart jobban, vagy kevésbbé jól csavarjuk be, a két fölület közötti súrlódást fokozhatjuk vagy csökkent hetjiik. Az 1. és 2. ábrában föltüntetett foganatosítási példában a 4. és 5. ábrában látható (j) peczek alkalmazását tételeztük föl, de ez nem mindig alkalmas. Könnyű ajtóknál előnyösebben a 3. ábrában bemutatott golyós elrendezést alkalmazzuk, a mikor is a csúsztató súrlódás helyett ennél jóval kisebb gördülő súrlódás keletkezik, ami egyben kisebb liajlás szögű lejtő alkalmazását is lehetővé teszi. A golyós elrendezés egyebekben ugyanúgy működik, mint azt az előzőkben leírtuk. Szép nyári napokon inkább az ajtó nyitva maradása, mint záródása lévén kívánatos, az eddigi szerkezetnél az ajtót megékelni, vagy megakasztani kellett, ami a szerkezetre igen káros befolyású volt. A jelen találmány szerinti szerkezet az ajtó nyitva tartását, minden káros befolyás kizárásával,