27422. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lánczhegesztő gép

tet eléri, vagyis, mihelyt az anyag elég lágy lesz arra, hogy egymásba duzzasszuk, a lánczszem a (d) nyíl irányában ható nyo­másnak, melyet a (43) szánnak az (51) súly kölcsönöz, enged, mire a lánczszem végei egymásba hatolnak és összehegednek. Az által, hogy a lánczszem a (d) nyíl irá­nyában ható nyomásnak enged, a (49) emeltyű a 2. ábrába berajzolt (e) nyíl irá­nyában elforog, mely elforgás az összes többi műveletet önműködően bevezeti. Mi­helyt ugyanis ezen elforgás vége felé a (62) kikapcsolópeczek a (60) záróemeltyű­nek (61) emelőrészébe ütközik és azt meg­emeli, az addig zárva tartott (55) ütköző szabadon bocsáttatik, úgy hogy az (56) rúgó hatása alatt hátracsappan a (63) rúd (68) gyűrűjéhez és a (65) toldatot a (31) emeltyű fejéből kikapcsolja (legjobban lát­ható a 16. ábrából). Az elektródák erre a (28) rúgó hatása alatt fölemelkednek, a mikor is egyidejűleg a (38) emeltyű is fölemeltetik és ez által a (32 33) részek egymással kapcsolódnak, miáltal a munka­tengely forgásba jön, de tetemesen lasab­ban forog, mint a (2) hajtótengely; a ré­szek akként vannak kiképezve és elren­dezve, hogy a munkafolyamatnak összes többi műveletei a (3) tengelynek egyet­lenegy teljes fordulata alatt mennek végbe. Szükség esetén a (72) emelőkorongon egy 120 fok lehet kiképezve (a 2. ábrán ered­ményvonallal föltüntetve), melyet a (3) tengely forgásba jövetelekor kapcsolatba hozunk a (73) görgővel, hogy a (49) emel­tyű kényszermozgással vitessék végállá­sába, míg a hegesztési hely még vörös izzó. Kevéssel rá már a (18) emeltyű (21) görgője (26. és 27. ábra) a (22) korong (23) kivágásába esik, úgy hogy a (14) saj­toló korong a (2)' hajtótengellyel kapcso­lódik és a (10) csap megemelése által a (7) fogó (8) sajtoló pofái a lánczszemnek hegesztett és duzzasztott helyére nyomat­nak egyrészt sajtolás czéljából, másrészt a lánczszem ezen részének egyenletessé té­telére. A (2) tengely még nem végzett egy teljes fordulatot, midőn ezen kapcso­lás a (22) korong által már ismét kiolda­tik a sajtolószerkezet nyugalombahozatala czéljából. Időközben a (72) korong akként forgott el, hogy a (49) emeltyűvel összekötött (74) kulisszaemeltyűnek (73) görgője az emelőkorong (g—h) szakaszára (2. ábra) fölfut. Ezen (g—h) szakasz a (74) emel­tyűt visszalöki és ezzel a (49) emeltyűt • az (e) nyíllal ellenkező irányban visszafor­gatja. A (49) emeltyű elforgatásának ha­tára a 2. ábrában (i)-vel van jelölve. A (49) emeltyű visszaforgatása több czélt szolgál. Először is a (43) szán a (47) gör­gők között lévő (48) emelőfog hatása kö­vetkeztében az (m) nyíl (1. ábra), illető­leg az (ml) nyíl (17. ábra) irányában elto­latik; ez által a jobboldali (45) duzzasztó­pofa is eltolatik és egy forgási csap­ján ülő rövid (108) emeltyűkar (17., 20. és 21. ábrák) akként ütközik a helytálló (109) ütközőhöz, hogy a duzzasztópofa a he­gesztett lánczszem szabadon bocsátása czéljából fölfelé forog. Ugyanekkor a (71) peczek az (56) rúgó megfeszítése mellett az (55) ütközőt is visszavezeti az ismerte­tett módon kezdeti állásába, melyben azt a (60) záróemeltyű rögzíti. A közbeeső időben a duzzasztási karima lenyírására szolgáló szerkezetnek (98) emelőkorongja is fokozatosan érvényre jut olyképen, hogy a (96) emeltyű megemel­tetik, a (83) nyíróvasak összeszoríttatnak és a (94) ágyazás eltolatik, úgy hogy egy előzetesen hegesztett lánczszemnek kari­mája a beállított (83) nyíróvasak által lenyír atik. Mialatt a (74) kulisszaemeltyű (73) gör­gője a (72) emelőkorongnak (h—n) ré- r szén fut, vagyis a (43) szán a duzzasztó­pofák megemelése czéljából előretolt ál­lásban van, a továbbmenesztő szerkezet működik, a mennyiben a (106) emelőko­rong a (103) emeltyűt az 1. ábrában beraj­zolt (p) nyíl irányában kilengeni kénysze­ríti és a lánczot két szemmel előbbre me­neszti; a jobboldali (45) duzzasztópofát e mellett (108) emeltyűk tartják fölemelt állásában, míg a másik (45) pofa magá­tól az előbbre menesztett láncz által emel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom