27350. lajstromszámú szabadalom • Hűtött gázszelep

minden rétegben azonos és csakis akkor csökken némileg, mikor a generátorba újabb tüzelőanyagot töltünk be, Amaz új Siemens-féle kemeuczéknél, melyek üzemviszonyai a föntebb leírtakkal megegyeznek, melyeknél tehát aránylag alacsony hőmérsékletű generátorgázok keletkeznek és ezek in statu nascendi a fémből készült gázváltószelepeken azonnal a kemencze elégetőterébe jutnak, a közönséges szelepek minden tekintetben megfelelnek. Mások azonban az üzemviszonyok, ha a használt tüzelőanyag csak kevés gázt szolgáltat, mert akkor a képződött generátorgáz hőmérséklete jóval magasabb, amenynyiben ily tüzelőanyag használatánál ama hőmennyiségnek, mely sok gázt szolgáltató szénnél a nehezebb és könnyebb szénhydrogénekuek a szénből való lepárlásra fordíttatik, egy része fönmarad és a generátorgáz hőmérsékletét emeli. Ily melegebb generátorgázt kell az új Siemens-féle kemenczénél akkor előállítani, mikor a kemenczét újból üzembe vesszük, hogy ily módon magát a kemenczét is gyorsabban hevítsük föl az üzemi hőmérsékletre, mit akként érünk el, hogy az új Siemens-féle kemencze generátorait kevesebb égésterménnyel és több levegővel fuvatjuk. A fémből készült gázváltószelepek azonban úgy az egyik mint a másik esetben igen nagy mértékben szenvednek a geuerátorgáz magas hőmérséklete következtében. Eme hátrányos befolyás elkerülésére szolgál a találmány tárgyát képező és a csatolt rajzokon ábrázolt hűtött gázszelep, mely lényegében egy vékonyfalú, fémből készült gömbalakú, vagy más megfelelő alakú (pl. hengeres) edényből áll vagy teljesen nyitva van, vagy egy furattal van ellátva, hogy az edényt megtöltő és a gázok hatása alatt elpárolgó víz pótoiható legyen. Ha a szelep víztere elég nagy, úgy hogy súlya a víz súlyához képest csekély, a szelep daczára a mellette elhaladó generátorgáz magas hőmérsékletének nagyobb mértékben föl nem hevülhet. A szelep ekkor oly viszonyok között van, mint valamely gőzkazán. Lehet a szelepet víz hozzá- és elvezető csövekkel is fölszerelni, úgy hogy a szelepen állandóan vizet lehet átvezetni. Az eddig az új Siemens-féle kemenczéknél üzembe vett ily szelepek minden gyakorlati követelménynek teljesen megfeleltek és nem látjuk kizárva annak lehetőségét sem, hogy a hűtést vízgőzzel végezzük. A csatolt rajz 1—8. ábráján eme szelep több kiviteli alakja látható. Az 1. ábrán egy kúp03, domború fenekű edény gyanánt kiképezett szelep látható, mely a (b) gázcsatorna torkolatára illik. A szelepet a (c) fedél zárja el, mely a szelep mozgatására szolgáló üreges (d) szeleprúddal van fölszerelve. Az üreges szeleprúd szabályozó berendezéssel fölszerelt (o) tápláló csőhöz csatlakozik, melyen át a szelepet hűtővízzel látjuk el. A befolyó hűtővíz mennyiségét akként lehet szabályozni, hogy az az elpárologtatott víz pótlására épen elégséges, vagy még előnyösebben, hogy ennél valamivel nagyobb legyen, mely esetben a vízfölösleg az (e) túlfolyatócsövön át távozik. Hogy a gáz a szelep nyitott állásánál az (f) csatorna fölső nyílásánál el ne szállhasson, ezt a nyílást a fémből készült (g) szekrény fedi, melyen az üreges (d) szeleprúd át van vezetve. Az (a) szelep falai aránylag igen vékonyak, úgy hogy ezeket a szelepben lévő tetemes vízmennyiség igen erélyesen hűtheti és a meleggázok meg nem rongálhatják. A 2. ábrán függélyes és a 3. ábrán víz' szintes metszetben ábrázolt kiviteli alaknál az (a) szelep hengeres és domború (al) fenekével a (b) gázcsatornán megfelelő alakban kiképezett fészekre illik. A szelep fölül egészen nyitva van. az ennél a kiviteli alaknál tömör (dl) szeleprúd pedig a szeleppel egy háromkarú (h) rész közvetítésével van összekötve. A hűtővizet a szabályozó szerkezettel fölszerelt (i) cső vezeti be. Az 1. ábrán látható (g) szekrény itt elmarad, mert a fölső nyíláson akkor sem szállhat el gáz, mikor a szelep föl van emelve, lehet azonban itt is egyszerű födelet alkalmazni, mint ahogy azt a 7. ábrán ábrázoltuk. A 4. ábrán a 2. ábrán láthatóhoz hasonló szelep van ábrázolva, de ennek feneke lapos