27338. lajstromszámú szabadalom • Két sebességgel bíró hajtókészülék kerékpárok és hasonlók számára
- 2 — planétakerekek egy sorozatát tartja, melyek egyrészt egy födél gyanánt szolgáló, a (h) taposóforgattyútengelyre fölékelt (e) szelencze belső (g) fogazásába, másrészt egy (i) gyűrű külső fogazásába kapaszkodnak. Az (i) gyűrűt (y z) golyós csapágyak tartják, melyek közül a (z) golyós csapágy az (e) szelencze agyára, míg az (y) golyós csapágy az állvány egy szilárd részére támaszkodik. Az (i) gyűrű egy (j) toldattal bír, mely egy (s) görgőkkel vagy golyókkal ellátott (p) kerékkel (4. ábra) működik össze, mint az az úgynevezett szabadon futó kerekeknél alkalmazta tik. A fogazott (p) kerék helyben áll és egy a taposóforgattyú (t) szelenczéjébe behelyezett (o) csapágytokkal egy darabot képez, mely (o) tok az (y) golyókat is tartja. Az (i j) gyűrű tehát csak az (u) nyíl irányában (3. ábra) foroghat és fogva tartatik, ha ellenkező irányban akarjuk forgatni. A (c) planétakerekeket tartó (b bl) gyűrűtárcsák a (d) csapok segélyével, melyek a föltüntetett kivitelnél egyidejűleg a planétakerekek tengelyét is képezik, az (e) szelenczével lehetnek összekötve. Ezen (d) csapok egy (k) gyűrűn vannak megerősítve, mely a rendszer forgástengelyével párhuzamosan eltolható. Ezen mozgás által a (d) csapok az (e) szelenczében elrendezett kivágásokkal kapcsolatba vagy kapcsolaton kívül hozhatók. A (k) gyűrű mozgatása különböző módon eszközölhető. A rajzban föltüntetett kivitelnél ezen mozgatást egy csavaralakú (1) toldat végzi, mely egy (m) csavaranyába kapaszkodik; utóbbi forgás közben, síkjára merőlegesen eltolódik és a (d) csapokkal fölszerelt (k) gyűrűt magával viszi. A készülék működési módja a következő: A nagy sebességet akkor kapjuk, ha a (d) csapok az (e) szelenczével kapcsolatban állnak (1. ábra). Ezen szelencze az (f) pedálforgattyúval egy darabban van készítve és a (p) kerék (4. ábra) azon szerkezete folytán, hogy az (i j) gyűrűnek a pedálok előremozgatása irányában való forgását megengedi, az egész rendszer a pe' dálforgattyúkkal együttforog. A lánczke| rék a pedálok forgását követi és a hajtój szerkezet az (x) és (y) golyókon gördül, | míg a (z) golyós csapágy nem működik, i Mint látható, ezen helyzetben apedálhátraj felé taposva, a kerékpárt nem hajtja, a í mi a készüléknek a kerékpáros stabilitása | szempontjából új előnyt nyújt és a kerékpárosnak támaszpontot ad, melyet a leszállásnál a pedálok képeznek, ha a hátsó kerék szabadon futó kerék gyanánt van kiképezve. Hogy a kisebb sebességet kapcsoljuk be (2. ábra), a (d) csapokat egy alkalmas áttételi szerkezet segélyével visszahúzzuk. A szabaddá lett (f) pedál (3. ábra) a (g) fogaskoszorút magával viszi, mely a (c) planétakerekeket a (v) nyíl irányában igyekszik forgatni. Az (i) gyűrűn gördülő planétakerekek mozgásukat a lánczot tartó I (a) lánczkerékre viszik át és ezen (c) ke-1 rekeknek'az (i) gyűrűre való behatása által utóbbi az (s) golyók által a (p) fogaskerékkel együtt fogva tartatik. Ezen körülmények mellett az (a) lánczkerék ugyanazon értelemben forog, mint a pedál, azonban kisebb sebességgel, mi mellett a két sebesség viszonya az (i) és (g) fogazások fogszámától függ. A rajzon föltüntetett kiviteli alak azon czéllal bír, hogy a készülék alkalmazhatósága az összes létező kerékpárokon, utóbbiak keretének változtatása nélkül lehetővé tétessék. Ez az (o) toknak a taposóforgattyú csapágyába való behelyezése által éretik el, mely csapágy az összes helytálló alkatrészeket tartja, míg a mozgó részek a (h) taposóforgattyú-tengely által tartatnak. Azonban más, a különböző alkalmazásoknak megfelelő kiviteli alakok is készíthetők, a nélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk. A leírt kiviteli alak tandemkerékpárok számára is alkalmazható, a mennyiben az (a) kerék baloldalán a második lánczkereket helyezzük el. Két vagy háromkerekű mótorveloczipédeknél a (b) gyűrűtárcsát a pedálok helyett egy szíj-, láncz- vagy fogaskerékhajtás hajtja. A háromkerekű ve-