27305. lajstromszámú szabadalom • Erőgép vagy szivattyú, melynek dugattyúja egyúttal elosztó tolattyúkép is szerepel

— 25 —A dugattyúnak a 20—22. ábrákban föltüntetett foganatosítási példájánál a (21) és (22) csatornák (40) kengyel által vaunak áthidalva, hogy a dugattyú szeleit merevítsük és a dugattyúsúrlódást az egész fölületre egyenletesen elosszuk; ezen módosításnak azonban a (21) és (22) csatornák működésére nincs befolyása. (33) munkahenger a 8-12. ábrákban föltiintetett foganatosítási példánál kettős falu és az ezáltal képezett gyűrűalakú tér egy zeg-zúg-alakban haladó (35) válaszfal által két elkülönített (34) és (36) térre van osztva, melyek közül az első a (23) beömlési csővel és (31) belépési hasítékokkal, a (36) tér ellenben (24) kiömlési csővel és (32) kilépési hasítékokkal áll kapcsolatban. Ha a munkadugattyú a 10. és 11. ábrákban föltüntetett helyzetben van, akkor a (23) csövön bevezetett erőközeg, illetve folyadék vagy levegő (31) hengerhasítékok és (21) dugattyú csatornák közvetítésével az alsó hengertérbe vezettetik, míg a dugattyú fölött expandált erőközeg, illetve a folyadék vagy levegő (22) dugattyúcsatornák és (32) hengerhasítékok közvetítésével (24) kiömlési csőbe szoríttatik. Ha azonban a dugattyú oscilláló forgási mozgása folytán a 11. ábrán föltüntetett helyzetéből a 12. ábrán látható helyzetbe liozatik, akkor a fordított eset áll be, azaz, az erőközeg, illetve a folyadék vagy levegő a fölső hengertérbe lép, míg az elhasznált erőközeg, illetve a fölszívott folyadék vagy levegő az alsó hengertérből kiszoríttatik. Hogy a dugattyucsatornák egymással közlekedhessenek és ezáltal a feszültség kiegyenlítődése lehetővé válják, lehet, mint azt a 11., 12., 14-16., 18—22. ábrák mutatják, az egyszerűen működő erőgép vagy szivattyú dugattyújának belsejében egy, a kettősműködésűnél ellenben két egymás fölött elrendezett kamrát elhelyezni, melyeket (37) fal választ el. A lefelé torkoló (21) csatornák pl. (38) fölső kamra útján (lásd a 15. és 19.—20. ábrákat), a fölfelé torkoló (28) csatornák ellenben az alsó (39) kamra (lásd a 11., 12., 16. és 18-20. ábrákat) útján állanak egymással kapcsolatban. Természetes, hogy a dugattyú azon foganatosítási alakjainál, melyek a 10—22. ábrákban vannak ábrázolva, az erőközeg, illetve a fölszívott folyadék vagy levegő bevezetése és épígy az expandált erőközeg, illetve a fölszívott folyadék vagy levegő elvezetése egyetlen egy hengerhasítékon át is történhetik, minthogy az elosztás az összekötő kamrák elrendezése folytán az összes (21), illetve (22) csatornákra történik. Minél kisebb a dugattyú kitérése a kerület irányában, azaz minél kisebb az oscilláló mozgása, annál kisebb lesz a súrlódási munka. Több be- és kiömlési liasítéknak elrendezése esetén nagy dugattyúsebességgel dolgozhatunk. Természetes, hogy a dugattyúban levő csatornák és a hengerfalban levő be- kiömlési hasítékok száma, nagysága, alakja és helyzete megfelelően módosítható, a nélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változnék. Meg kell azonban jegyezni, hogy a dugattyúcsatornák száma egyszerűen működő erőgépeknél és szivattyúknál legalább kettő, kétszeresen működőknél legalább négy legyen. Ha jelen találmány tárgyát szivattyúknál alkalmazzuk, akkor a (23) és (24) ábrák szerint (23) bevezető csövet közvetlenül (41) szívó légüsttel és a (24) levezető, illetve lebocsátó csövet a nyomólégüsttel lehet öszszekötni, azaz a két légüstöt a hengerrel egy darabból lehet önteni és a két (34, 36) hengerteret egyúttal a légüstök számára lehet fölhasználni. Az oscilláló mozgást a következő eszközökkel idézzük elő: (25) dugattyúrúd (26) keresztfejben forgatható és az 1. és 3. ábra szerint (27) kúpkerékkel szilárdan van összekötve. (22) hajtórúd a keresztfejben lengően van elrendezve és (29) fogsegmenssel van ellátva, mely (27) fogaskerékkel áll kapcsolatban. Ha a dugattyút fölfelé mozgatjuk, akkor a lengő hajtórúd (29) fogseginense által egyegy dugattyúlöket vége felé és annak kezdetén akkép hat a dugattyúra, hogy az a szükséges oscilláló mozgást végzi.