27210. lajstromszámú szabadalom • Csipkeverőgép

- 9 81. 82, 83, 84 85, 86, 87 88, 11, 23, 35. 47, 59. 71, 83, 95, 89, 90, 91, 92. 93, 94. 95, 96. 12, 24, 36, 48, 60. 72, 84, 96. A tolórudak sorszáma: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, Az emolőtútrák sorszáma: 1, 9, 17, 25, 33, 41, 49, 57, 65, 73, 81, 89, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23. 24, 2, 10, 18, 26, 34. 42. 50, 58, 66, 74, 82, 90, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31 32, 33, 34, 35, 36, 3, 11, 19, 27, 35, 43, 51, 69, 67, 75, 83, 91, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43. 44, 45, 46. 47, 48, 4, 12, 20, 28, 36. 44, 52. 60, 68, 76, 84, 92. 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56. 57, 58, 59, 60, 5, 13, 21, 29, 37, 45, 53, 61, 69, 77, 85 93. 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70. 71 72, 6, 14, 22, 30, 38, 46, 54, 62, 70, 78, 86, 94, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82. 83, 84, 7, 15, 23, 31, 39, 47, 55, 63, 71, 79, 87, 95, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96. 8, 16, 24, 32, 40, 48, 56, 64, 72, 80, 88, 96. Ez a két táblázat bizonyítja, hogy az elrendezés és elosztás mindig csupán csak az összetartozó toldatok érintkezését engedi meg A leírt elrendezés következtében a platinák kényelmes elrendezése és fölkeresése czéljából a Jacquardokat mindig úgy rendezzük be, hogy a kártyán nyolcz lyuksor kerüljön egymás fölé, 96 platina esetében tehát 12 lyuksor egymásmellé. Evvel a föltevéssel a két föntebbi táblázatot arra is használhatjuk, hogy a minta kártyán a tolórudakat és emelőlétrákat könnyen fölkereshessük. Tudvalevő, hogy twist-lace-gépeknél a tűknek, melyek az összefonódott fonalakat és a vezeték által bevezetett fonalakat föl emelik, közvetlenül a szánok fölött kell eme fonalakba belépniök, hogy ezeket helyesen emelhessék föl. A szánok, melyek fonalai emez összefonódásokat létesítik, ugyanabban a sorban csak a középállásukban állanak egymás mellett, hogy tehát a tűk a fonalakat fölemelhessék, akkor kell ezekbe behatolniok, mikor a szánok a közép állásaikban vannak. A vezetőfonalak a vezetőktől a (Cl) és (C2) bordákon át jutnak az (m) kereszteződési helyre és az (m) ponton átmenő, a gép hosszanti tengelyével párhuzamos függélyes síkban fekszenek, azonban magában eme síkban csakis a kezdeti állásukban ábrázolhatók függélyes vonalakkal, minden más állásukban, mikor a kezdeti helyzetükből oldalirányba eltolattak, a függélyessel valamely szöget képeznek. A vezető fonalat ama tűnek kell fölemelnie, mely közvetlenül a vezető ama furata fölött áll, amelyen a fonál át megy, tehát a tűnek közvetlenül a vezető fölött kellene beszúrnia, ami lehetetlen. Ha már most egy szán azalatt, mialatt ez a középbordához közeledik, illetve ettől távolodik, a föntebb jelzett hely alatt megy el, a vezetőfonalat ez a szán a függélyes vonalba állítja és a tű helyesen színbe a fonálba, ha közvetlenül a szán fölött szúr be. Ennek megfelelően két beszúrási hely lehetséges, ezek egybeesnek ha a szánok csúcsokban az (m) kereszteződési pontban végződnek. A szánok vezetésére a bordák szolgálnak, tehát a vezetés az (m) ponttól nagy távolságban történik. Másrészt azonban a szánoknak a bordákban könnyen kell mozogniok. Ezért a szánok a bordákban okvetlenül némileg ingadozni fognak. Ez az ingadozás a bordákban magában igen csekély, azonban a csúcsoknál már nagyon élezhető, miért is a tűk igen gyakran helytelenül szúrnak be. Az 1. ábrán látható rövidített szánokat alkalmazni és a fonalak emelését csak egy féle tűkkel végezni minden más elővigyázati intézkedés mellőzésével lehetetlen, mert ekkor a tűk oly hosszúak volnának, hogy azok nem lehetnének elég merevek, végeik kihajolhatnának és ezért nem szúrnának be elég biztosan. Hogy azonban még is lehessen rövidített számokat alkalmazni, a találmány szerint azt a munkát, melyet egy tűrendszernek kell végeznie, három (nl n2 n3) tűcsoportra bízzuk. Az összes (nl ésn2) tűk egy (mf), illetve (mj) hosszanti sínnel vannak összekötve, tehát a két csoporthoz tartozó összes tűk mindig azonos mozgást végeznek.