27210. lajstromszámú szabadalom • Csipkeverőgép

é ~ bordából kell szánt a mellső bordából vin­niök, fölemeltetnek. Fekve maradnak továbbá ama (K|) kilin­csek is, melyekhez csakis a szánoknak a középbordából való kihozatalánál műkö­désbe jövő tolórudak tartoznak. A kilincsek fölemelkedése után először az (Mf) sín mozog előre és a fölemelt (Kf) kilincsek orrai alá fogódzik, úgy hogy ezek leesését meggátolja és a Jacquard-mechanizmusok működésen kívül helyezését megengedi. Ezután az egymással mereven kapcsolt (M| és Mf) hosszanti sinek hátrafelé kez­denek mozogni. Az (Mf) hosszanti sín a föl nem emelt (Kf) kilincsek (rf) orraira nyomást gyakorol és így az ezekkel összekötött tolórudakat és működtetőket a mellső borda elé állítja. Az (M|) hosszanti sín a fölemelt (Kf) kilincsek (r|) orraira gyakorol nyomást és így az ezekhez tartozó működtetőket hátra­felé, a hátsó borda elé tolja. Eme mozgás következtében a (B2) toló­rudakhoz tartozó működtetők oly helyzetbe jutnak, melyben megengedik, hogy a szánok fogai a működtetők fölfelé irányult vége fölött elhaladhassanak. A sinek most már rövid ideig nyugalom­ban maradnak és azután az eredeti állásukba térnek vissza, visszatérésüknél a (B2) toló­rudak (Nf), illetve (N|) orraira nyomást gyakorolnak és így ezeket az eredeti állá­sukba vezetik vissza. Elfordulnak ennek következtében a (P2) működtetők is, a szélső bordákból a középborda felé vitt szánok fogazásába belépnek és a közép állásukba való visszatérésüknél a szánokat a középbordába teljesen átvezetik. Időköz­ben azonban a Jacquard-mechanizmus a (K|) kilincsekre is hatott, ezek tehát ki­választják a megfelelő tolórudakat, minek megtörténte után ezek az előbb leírthoz hasonló módon eltolódnak, a különbség csak az, hogy most az (Mf, és Mf) sínek hatnak az (r§ és rf) orrokra. Az (Mf és M|) sinek ugyanazt az útat teszik meg, mint az (Mf és Mf) sinek, a két mozgás között csak az a különbség, hogy a szánoknak a középbor dába vezetését végző mozgást előidéző (Mf Mf) sinek az (M| és Mf) síneknél gyorsabban mozognak. Ennek következtében az esetleg fölemelt (Kf), illetve (KI) kilincsek mind leesnek, mielőtt azok az eredeti állásukba jutottak volna. Hogy az (r| és rf) orrok az (M|), illetve (Mf) sínekkel lehetőleg kevéssé érinkezze­nek, a sinek a jelzett orrok felé fordult fölűlete lejtős, ennek következtében a föl­emelt kilincs hirtelenül leesik, amint az (Mf), illetve (M§) sinek az (rf), illetve (rf) orrokat elhagyják. A kilincsek fölött egy­egy (Mg), illetve (M§) hosszanti sín foglal helyet, melynek lefelé mozgása a kilincsek­nek elkésve történő leesését meggátolja. Eme berendezés tehát biztosítja, hogy a kilincsek emelése és sülyesztése között hosszabb idő teljék el. mi ismét lehetővé teszi a gépnek az üzembiztonság csökken­tése nélkül történő gyorsabb járatását. Hogy valamely szán a mellső bordából a középső bordába jusson, az illető szánba fogódzó (Pl) működtetőnek befelé és lefelé kell forognia, mikor a szánt az (R2) fogas­kerék kevéssel az előtt, hogy a (Pl) mű­ködtető a középborda felé való forgását befejezte és a szánból kikapcsolódott, meg­fogja és az időközben a mellső állásába jutott (P2) működtetőnek átadja, mely az­útán a szánt a középállásba viszi. Hogy valamely szán a hátsó bordából a a középső bordába jusson, a megfelelő (P2) működtetőt a Jacquard-mechanizmus hátra, a (P3) működtetőt pedig előre forgatja, mikor tehát a szán a közép bordába belép, a ulost már előre forgó közép működtető­vel kapcsolódik és középállásába jut. A szánnak a középbordából a mellső, illetve hátsó bordába való átvitele teljesen úgy történik, mint ahogy azt előbb leírtuk, azonban a mozgások ellenkező sorrendben folynak le. Mielőtt a szánok a középbordába jutná­nak, illetve ezt elhagynák, a mellső és hátsó bordákat oldalirányban eltoljuk; ez a szánok megfelelő eltolódását idézi elő. Hogy a tolórudak fölemeltessenek, ezek a meglévő gépek Jacquard-mechauizmusai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom