27185. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fatárgyaknak önműködő, folytonos és szabályozható impregnálására

fürdőbe való jutásuk után ezen (Z) horgok által megragadtatnak. A horogpárok ezután fokozatosan annyi (F) hengert visznek magukkal, mint a mennyi szükséges, hogy a meleg fürdő az impregnálandó talpfák által megteljék. A talpfáknak a meleg fürdőből a hideg fürdőbe való átvitele a következő módon történik: Mihelyt az első (F) henger talpfájával együtt a meleg fürdő végére érkezik, a (V) végnélküli lánczok azt megemelik és arány­lag csekély sebességgel átviszik. Ennek elkerülése czéljából a (B) állvány­ban (4. ábra) az (x) végnélküli lánczpár van elrendezve, melyek az állványok oldalain ágyazott lánczkerekek köré vezetve egy közös tengely által egyenlő irányban és egyenlő sebességgel mozgattatnak. Ezen lánczpár az (Y) horgokat hordja és oly sebességgel mozog a (V) lánczpárhoz képest, hogy egy (F) henger megemelésekor az (Y) horgok épen az (F) henger csapjai alá nyúlnak és nagyobb sebességüknél fogva a hengert gyorsabban megemelik. Ha az (F) henger (Xl)-be érkezik, akkor az fölszabadul az (Y) horgokból és egy másik (Ql) végnélküli lánczpárnak (K) hor­gaiba gördül, ezen (Ql) végnélküli láncz­pár lánczkerekei az (X) lánczpár hajtó szer­kezetével van összekötve és az (F) hengert a talpfával együtt a hideg fürdőbe vezeti be. Ha a henger a (Ql) lánczpár legalsó pontjához érkezett, a (K) horgok oly állásba kerülnek, hogy azokból a henger a hideg fürdőt tartalmazó tartály vezetéksinei köze­lében fölszabadul, úgy hogy az (I) görgők ezen vezetéksinekre, illetve az (E) tartály hosszszéleire illeszkednek. A (V) lánczpárnak az (E) tartály mentén végighúzódó (Z) horgai már most újból meg­ragadják az (F) hengert és ennek talpfáját a hideg fürdőn át az (E) tartály másik vége felé menesztik. Az (F) hengernek a meleg fürdőből való kiemelésekor az ezen fürdő tartályának hátsó végét elzáró födélrész önműködően nyitódik meg, a mennyiben azt a fürdőből megemelkedő (F) henger ezen födélrészbe ütközve megemeli. A födélrész | zajtalan záródását megfelelően elrendezett ellensúlyok biztosítják. A talpfáknak a hideg fürdőből való ki­emelése a már leírt szerkezetekhez hasonló szerkezet által foganatosíttatik. Ugyanis a (Bl) állványokon (1. ábra) a már említett (X) végnélküli lánczpárhoz (4. ábra) hasonló végnélküli lánczpár van elrendezve, melynek (Y) horgai az (F) hen­gereket egyenként megemelik és ezután az (Ll) sínpárra (1. ábra) vezetik át. Már most az (e) talpfákat leszerelhetjük a (G) kengyelekből és a (dl) emelőszerke­zet segélyével a (bl) kocsira rakhatjuk. Ha arról van szó, hogy a talpfákat egy­másután két különböző folyadékba mártsuk, akkor a (B és Bl) állványpárok között a (B2) állványpárt rendezzük el, melyen a talpfáknak az ezeket hordó hengerekkel együtt az első hideg fürdőből a második hideg fürdőbe való átvezetésére szolgáló, a már a meleg fürdőből a hideg fürdőbe való átvezetésre szolgáló szerkezethez hasonló szerkezet van elrendezve. Az (E) tartály a két hideg fürdő külön befogadása' czéljából egy alkalmas ponton elrendezett, válaszfallal van ellátva. A berendezésnek mozgatható részei a (B, Bl, B2) állványokban elrendezett szíj­korongok vagy fogas kerekek segélyével egy egyetlen mótor által hajtatnak; de lehet a különböző állványpárokban külön moto­rokat is elrendezni, a mikor is a (V) láncz­párok a különböző hajtó elemeknek egy­mással való összeköttetését eszközlik, a hol is a különböző szerkezeteknek fogaskerekek vagy lépcsős szíjkorongok által különböző sebességet kölcsönözhetünk. SZABADALMI IGÉNY. Berendezés fatárgyaknak, különösen vasúti talpfáknak önműködő, folytonos és sza­bályozható impregnálására, jellemezve az által, hogy a fatárgyak befogadására szolgáló fölfüggesztő szerkezettel ellá­tott (F) tartók (1) görgők segélyével az egymásután elrendezett fürdőtartályok szélein vagy ezekhez közel elrendezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom