27148. lajstromszámú szabadalom • Gép dobozok előállítására

szorítható lemezrágó a csík nem enyvezett oldalára nyom. A csík enyvezett oldala a sajátságosan alakított (6) csúsztató folülethez (2a. ábra) fekszik. Azon súrlódás mérvéhez képest, melynek a csík a (6) fölület és a lemezrúgó vége között való áthaladásánál ki van téve, a tekercselő hengerhez vezető csík feszültségét fönntartjuk. A (2, 3) hozzávezető szerkezetből kiálló csíkvég hozzávezetését a hosszanti irányban mozgathatóan ágyazott (2, 3) részek előre­tolása által eszközöljük, például egy a (2) lemezzel összekötött (7) rúd segélyével (lásd 1. ábrát), melyet a (8) emelőkar által a (9) görbületi korong útján működtetünk. A hozzávezető szerkezet föntebb leírt részei a következő előnnyel bírnak. A (3) lemezrúgót, melynek feszültségét pontosan szabályozhatjuk, könnyen lesze­relhetjük és kicserélhetjük, azonkívül oldalt való elforgatás által (lásd 2. ábrát) gyorsan kikapcsolhatjuk. Munkahelyzetében a (3) rúgó végét a két oldalas (10 10) vezeték útján tartjuk a kellő helyzetben. Ezek a (10) vezetékek a csík oldalas kitérését is meggátolják. A lyukasztott (6) csusztatófö­lület, melyet czélszeriien egy könnyen ki­cserélhető lemez alkot, az enyvezett csík hozzáragadását azáltal gátolja meg, hogy a csíkkal érintkezésbe jutó fölület teteme­sen kisebbedik, azonkívül az a lehetőség is meg van adva, hogy a (6) lemez lyukaiba oly anyagot vezethetünk be, mely az oda­ragadásnak és az enyv odatapadásának útját állja. A lyukak egyenletes elosztása a csík egyenletes ráfekvését és rászorítását biztosítja. Azok az eszközök, melyek a (2, 3) szer­kezetet időlegesen működtetik, hogy egy újabbi tekercselő folyamat kezdetén a csíkot a henger felé előre mozgassuk, teljesen lényegtelenek és így tetszőlegesek lehetnek. Miután a föntebb leírt szerkezet a csíkot a henger felé előremozgatta, a (11) tartóujj (2., 3. és 4. ábra) jön működésbe. Ez a tar­tóujj, melynek az a czélja, hogy a henger felé vezetett véget megfogja és a teker­cselés végéig fogva tartsa, azáltal van jelle­mezve, hogy egy beállítható csúsztató gyű­rűben van elrendezve és alakítása követ­keztében előretolt állásában egy nyomó kar által a fogva tartandó csík végére leszorít­tatik, visszamenéséné] azonban önműködően a tekercselés szabaddá tétele czéljából föl­emeltetik. A 2. és 3. ábra a tartóujj lényeges al­katrészeit láttatja a munkahelyzetben, a 4. ábra pedig ugyanazt láttatja nyugalmi hely­zetben. A mellső végén vékonyabb (11) tartóujj a beállítható (12) csúsztatógyűrűben a te­kercselő henger hosszant irányában ide­odamozoghat. A tartóujj fölső oldalán egy ékalakú (13) kiemelkedés van kiképezve, melyre a (12) csúsztatógyűrűn megerősített nyomókar hathat. A tartóujj alsó oldalán egy kiugró (15) ütköző foglal helyet, mely a tartóujj előremozgásának vége felé a (16) hengertok (17) fölfekvési fölületéhez ütközik. A tartóujj hátsó vége lemezrúgó gyanánt van kiképezve, hogy ily módon a tartóujj visszafelé mozgásánál önműködően megemel­kedhessél;:. A szerkezet következőképen működik: A (12) csúsztatógyűrűnek a nyíl irányá­ban (lásd 4. ábrát) való előremozgatásánal a tartóujj mindenekelőtt megemelt állásában a hengervég felé előretolatik. Mihelyt a ki­ugró (15) ütköző a tartóujj alsó oldalán a (16) tok (17) fölületéhez ütközik, a tartóujj többé nem mozog előre, mire a (12) csúsz­tató gyűrűn elrendezett, továbbra is előre­mozgó (14) nyomókar az ékalakú (13) ki­emelkedésen való elhaladása által a tartó­ujjat rugalmas végének hatása ellenében az (1) hengerre, illetve a csík (18) végére szo­rítja le. Hátrafelé a tartóujj a csúsztatógyűrűn megerősített (19) rúgóhoz (5. ábra) támasz­kodhatik. A tartóujj addig marad munka­helyzetében, mig a (12) csúsztató gyűrű és ezzel a (14) nyomókar visszatolatik, a tartó­ujj rugalmas végét szabaddá teszi és a tartó­ujjat a (21) hasítékban vezetett (20) me­nesztőpeczek segélyével visszatolja. A (12) csúsztatógyűrűt például egy lengő (30) emelő útján működtethetjük, melyet a (9) görbületi korong lendít ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom