27094. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos energia fejlesztésére

- 3 — kerületén rendezzük el s a mágneskör ellen­állását lehető alacsonnyá tesszük. Ezen berendezés mellett, ha a (D) ger­jesztő gép potencziálja állandó, az (A) áram­fejlesztő által létesített feszültség is állandó fog maradni mindaddig, míg csak a gerjesztő áramkörökben az alkalmazott elektromotoros erő és az ellenelektromótoros erő a fegy­verzettekercsek áramának késésétől vagy előresietésétől függetlenül, egymással lénye­gileg egyenlők, ami csakis a többfázisú ger­jesztő gép elektromotoros ereje által van meghatározva. A működési határokon beliil a gerjesztő elektromotoros erejét nem szük­séges változtatni, mivel a gerjesztő és az áramfejlesztő a vezetékekben keringő áramok visszahatása folytán a gerjesztő áramok erősségét önműködően szabályozzák azon czélból, hogy az áramfejlesztő sarkain állandó elektromotoros erő létesüljön. A gerjesztő áramok változásai pillanatnyiak, minek követ­keztében az áramfejlesztő elektromotoros ereje sohasem változik. Tegyük most föl, hogy a fegyverzetáram nem késik, vagyis fázisa az elektromotoros erő fázisával megegyezik s a forgó tér­mágnesek sarkai vagy mezői a 6. ábrán látható helyzetet foglalják el. Az elektro­motoros erő 4/60 része és az áramerősség 4/60 része a többfázisú gerjesztő áramok által létesített sarkok vagy mezők és a tér­mágnesek relatív elmozdulásából ered, míg ugyanazoknak 56/60 része a térmágnesek forgásából származik. Ha pedig az áramnak fegyverzettekercsekben pl. 30° késése van, akkor a térmágcesek erősségét csökkenteni törekszik. A forgó térmágnesek azonban a fegyverzet elektromotoros erejének periódu­sához képest 30° al előre siettek, mielőtt az áram a fegyverzettekercsekben legnagyobb erősségét elérte volna s a fegyverzet és térmágnesek áramai egymással nagyobb ellentétben vannak vagyis kölcsönös induk­cziójuk tetemesebb (7. ábra). A fegyverzet árama ekkor nem hat oly erőteljesen vissza a térmágnesek áramára s nagyobb mennyi­ségű primér áram keringését teszi lehetővé. Más szavakkal a fegyverzet árama oly viszonyban áll a térmágnesek áramával, hogy az utóbbi váltakozó árama állal mint szekundér áram hozatik működésbe s ha az áram a vezetékekben késik, csökkenti a térmágnesek áramának önindukczióját s ez által lehetővé teszi, hogy erősebb gerjesztő hatású áram keringjen s a mágneses mezőt föntartsa. Ezen körülmény jellemző ellen­tétben áll a közönséges rendszerrel, mely­nél az elkéső áram az áramfejlesztő mág­neses mezejét gyengíti s mivel a gerjesztő áramnál az önindukczió nem csökken, nem is fog annyira megerősödni, hogy a mágne­ses mezőt gyengítő hatással szemben ellen­hatást fejthessen ki. Jelen találmánynál, ha az áram elkésés helyett előre siet, ezen előresietés a fegyverzet-tekercseket oly hely­zetbe hozza, hogy a térmágnesek teker­cseinek mágnesező hatását elősegítsék vagy növeljék, amennyiben azokra primér áram­kör gyanánt visszahatnak, a minek követ­keztében a gerjesztő áramkör indukcziója növekedik s a gerjesztő áram megfelelően gyengül, úgy hogy a mező állandó marad s az áramfejlesztő sarkai közötti elektro­motoros erő nem változhat. A 2. ábrán bemutatott rendszernél az (A) ál amfejlesztőhöz egy lényegileg állandó feszültségű többfázisú (D) gerjesztő gép tar­tozik. Az (M, Ml) vezetékek által képezett többszörös áramkörbe különböző transz­formáló ós áramfogyasztó szerkezetek vannak beiktatva, úgymint egy nyitott áramkörű (F) transzformátor a szekundér áramkörbe párhuzamosan kapcsolt lámpákkal, egy zárt áramkörű (G) transzformátor, szekundér áramkörében szintén lámpákkal fölszerelve, továbbá egy (H) transzformátor, melynek szekundér áramköre szorosan kapcsolt lám­pákat tartalmaz, végül egy váltakozó áramú (I) indukcziós mótor. Ezen szerkezeteket ezelőtt nem lett volna lehetséges ugyanazon áramfejlesztő áramkörébe együttesen bekap­csolni anélkül, hogy költséges és ki nem elégítő helyi szerkezeteket ne kellett volna alkalmaznunk azon czélból, hogy az áramok késéséből eredő káros hatások elkerülhetők legyenek, a hol az áramok késése a nyílt áramkörű transzformátorok és hasonló szer­kezetek alkalmazása folytán következik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom