27087. lajstromszámú szabadalom • Újítás elektromos vasúti fékeken
által befolyásolt jelzőszerkezetet kapcsolunk be, mely állandóan jelzi a fékvezetéken átmenő áramot, vagyis azt, hogy a fékvezeték végig rendben van. A jelzés negatív vagy pozitív lehet, ami úgy értendő, hogy a készülék vagy akkor jelez, ha a vezeték rendben van vagy akkor, ha valami hiba történt. Az egyes 5, 6, 7, stb. fékező elektromágnesek párhuzamosan (1. ábra) vagy sorosan (3. és 4. ábra) kapcsolhatók, a fékberendezés működtetésére pedig előnyösen galvánvagy akkumulátortelepeket alkalmazunk. A berendezés működési biztonságának növelésére czélszerű két vagy több telepet párhuzamosan kapcsolni, mint ez az 1. ábrabeli elrendezésnél látható. A fékezésnél a fékezőáramot akár egyes elemek hozzákapcsolása, akár pedig ellenállásoknak fokozatos kiiktatása által növelhetjük. Természetes azonban, hogy telepek helyett tetszőleges más áramforrás is szolgálhat a fékberendezés működtetésére. Az utolsó (7) fékező elektromágnes után egy (8) jelzőszerkezetet, előnyösen relaist kapcsolunk a vezetékbe, melynek ellenállását úgy választjuk meg, hogy a jelzés eszközlésére szolgáló (9) fegyverzet megtartására elegendő áramot kapjon, ellenben a fékezés alkalmával ne vegyen el sok áramot a fékező elektromágnesektől. A (10) fékezőtelepből vagy ennek egy részéből, avagy külön ezen ezólra szolgáló kisebb telepből állandóan gyenge áramot bocsátunk át a fékvezetéken, úgy hogy a (8) elektromágnes fegyverzetét állandóan vonzva tartja és a (12) telep (13) áramkörét állandóan zárja, amelybe a mozdonyvezetőnél elrenzett tetszőleges (14) jelzőkészülék van beiktatva úgy, hogy ezen jelzőkészülék addig míg a fékvezeték az utolsó kocsiig rendben van, áramot jelez. Természetesen a berendezés úgy is szerkeszthető, hogy a jelzőkészüléknek nincs külön (12) telepe, hanem a (10) telep szolgálhat egyszersmind a (13) vezetéknek árammal való ellátására továbbá, hogy a (9) relais csak olyankor hozza a (14) jelzőt működésbe,ha a relais megszűnt áram alatt lenni. , A (8) elektromágnes mégegy (15) megsza! ldtót működtethet (2. ábra), mely a fékezés alatt egy (30) ellenállást kapcsol a (8) elektromágnes elé, vagy (1. ábra) a (8) elektromágnest a fékezőáramkörből kiiktatja és föl nem tüntetett mellékzárlatba illetőleg a • (12) telep áramkörébe iktatja. > Magától értetődik, hogy a (13j áramkör i egyik vezetéke gyanánt az egyik fékvezet téket használhatjuk, továbbá hogy a síneket is fölhasználhatjuk visszavezetés gyanánt, miáltal az átmenő vezetékek száma csökkenthető. Sőt a külön jelzőáramkört is nélkülözhetjük, a 3. ábrabeli elrendezéssel, melynél a jelzőt működtető (12) telep állanj dóan a fékvezetékbe van iktatva és ennek ! árama szolgál egyszersmind a fékvezeték ellenőrzésére. A (16) fékezőemelőnek a fékezés alkalmával való elfordítása által a (10) fékezőtelepet fokozatosan beiktatjuk, miáltal a (8) relais gerjesztése oly erős lesz, hogy a (17) megszakítót a (18) kontaktusról a (19) kontaktusra húzza és a (11) telepet az áramkörből kiiktatja. A 4. ábra szerinti elrendezésnél segédtelep nem szükséges és a vezetékben minden megszakítást elkerülünk, úgy hogy a (10) telepből kiinduló (20) vezetékeket a vonat végéig vezetjük és csak az innen visszavezetett (11) vezetékekbe iktatjuk a fékezőelektromágneseket. A (14) jelzőkészülék a 4. ábrában úgy van bekapcsolva, hogy a fékezés alkalmával az áramkörből kiiktattatik. Ezen elrendezés még egyszerűbbé válik, ha a (10) telepet a vonat utolsó kocsijába helyezzük el, mint az a 4. ábrában pontozottan van föltüntetve. A 3. és 4. ábrabeli elrendezések úgy is foganatosíthatók, hogy a (16) fékezőkar elforgatása után a (14) jelzőkészüléket nem iktatja ki teljesen az áramkörből, hanem ellenállást, esetleg a fékezőáram erősségének növekedésével megfelelőleg növekedő ellenállást, kapcsol a (14) jelzőkészülék elé, miáltal úgy, mint az 1. ábrabeli elrendezésnél a vezetékek még a fékezés alatt is állandóan ellenőrizhetők. A (8) relais helyett egy önműködő megszakítót is alkalmazhatunk, mely állandóan