27083. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés fénytelen kisütéseknek ozonizáló készülékekben való elősegítésére
minél erősebb a szekundér-áram feszültségének növelése (a mit a transzformátornak és a kondenzátor méreteinek alkalmas megválasztása által érhetünk el), ellenkezőleg ezen szikrák gyakrabban lépnek föl és hoszszabb ideig tartanak, a mint a szekundéráram feszültsége csökken. Ebből következik, hogy minél erősebben növeljük a szekundéráram feszültségét (föltéve, hogy az ozonizáló készülék vezetékeiben az áram intenzitása csekély marad), annál jobban előmozdítjuk az elektromos kisugárzást, mely, mint fénytelen kisütés nagy feszültséget követel meg, csak kis áramintenzitást tesz szükségessé. Világos tehát, hogy az elrendezésnek olyannak kell lennie, hogy az a transzformátor szekundér-áramkörének feszültségét maximumra képes nagyobbítani, miáltal minimális szikraképződéssel érhetünk el fénytelen kisütéseket. A jelen találmány tárgyát képező elrendezés már most abban áll, hogy a transzformátor szekundér-áramkörébe párhuzamosan kapcsolt kondenzátorral egy a szekundér-áramkör egyik vagy másik ágába igtatott fojtó csévét kombinálunk. A mellékelt rajzban ezen elrendezés egy foganatosítási alakja sematikusan van föltüntetve. (1) a transzformátor primér-áramkörét jelöli; a (2) szekundér-áramkörnek a (3) és (4) szorítókhoz kapcsolt ágai közé egy tetszőleges szerkezetű kondenzátort kapcsolunk be, melynek elektródái között azonban nem alkalmazunk dielektrikus testeket. A szekundér-áramkörbe párhuzamosan bekapcsolt (5) kondenzátoron kívül a jelen találmány szerint ezen szekundér - áramkör ágaiba a nagy önindukczióval bíró (6) fojtó csévét igtatjuk be. Ezen elrendezés következtében a szekundér-áram feszültségének nagyobbítása igen erős, különösen, ha a rendszer elektromos dimenzióit vagy viszonyait akként választottuk meg, hogy az elektromos oszczillácziók, melyek (egy előzetes kisütés után) a (2 5 6) áramkörben rögtönösen föllépnek, az alkalmazott váltakozó árammal synchronikusak. Ezen, az alkalmazott szekundéráram szerint változó feszüitségnagyobbodás különben matematikailag is kiszámítható és a tapasztalat bebizonyította, hogy lehetséges a dimenziók méretezése és egyidejűleg a szekundér-áram erősségének minimumra való redukálása mellett azon feszültségnek kétszeresét elérni, melyet adott primér-árammal és a transzformátor primér- és szekundér-tekercseinek adott tekerületszám viszonyával elérhetünk. Ezen elrendezés gyakorlati alkalmazásánál tényleg azt találjuk, hogy az elektromos fényívek biztosan elkerültetnek, a szikrázás pedig minimumra redukáltatik, a mennyiben még egy másodperczig tartó szikrázás sem észlelhető. Összehasonlítva az ezen elrendezésnél mutatkozó előnyt a kondenzátornak egymagában való alkalmazásával azt találjuk, hogy a szikrázás annyira redukáltatik, hogy az már nem fejthet ki káros hatást. Másrészt a jelen elrendezés lehetővé teszi, hogy a kondenzátort akként választjuk meg, a fojtó cséve önindukczióját pedig akként módosítjuk, hogy a szekundér-áram normális feszültségét maximumra nagyobbítsuk, a mi, mint már említettük, nagyban elősegíti a fénytelen kisütéseket. Természetesen a fojtó csévét a szekundér-áramkör bármely ágába vagy mindkettőbe is igtathatjuk. SZABADALMI IGÉNY. Elrendezés fénytelen kisütáseknek ozonizáló készülékekben való elősegítésére, jellemezve az által, hogy egy párhuzamosan bekapcsolt kondenzátorral bíró szekundér-áramkörnek egyik vagy másik ágába az elektromos fényív elfojtása és a szikrázásnak minimumra való redukálása czéljából egy alkalmas önindukczióval bíró fojtó cséve van beigtatva. (I rajzlap uioileklettoi.) PALLAS W""**" IÁR8A8AC. NYOMDÁJA 8UNA«ST»
