27072. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés az elektromos energia elosztására

— <J — a forgó áramátalakító fegyverzetébe vezetjük és egy külön transzformátort a forgó áramátalakító váltakozó áramú oldalával csillag kapcsolásba hozva, a forgó áramátalakítót synchron sebességre hozzuk, még mielőtt a váltakozó áramkörrel összekötnők. A jelen találmány jobh megértése czéljából szolgáljon a mellékelt rajzban föltüntetett séma, melynél egy egyenáramú áramkör egy váltakozó áramú áramkörből tápláltatik elektromos energiával forgó áramátalakítóksegélyével. A rajzban három (1,2, 3) forgó áramátalakító van föltüntetve, melyek a háromfásisú, váltakozó áramú (4, 5, 6) | áramkörbe párhuzamosan vannak kapcsolva és az egyenáramú (7, 8) áramkört párhuzamos kapcsolásban táplálják. Mindegyik forgó áramátalakító a leágazó (9) térmágnes-tekercseléssel és a (10) rheostattal van ellátva. Az (1, 2, 3) forgó áramátalakítóknak váltakozó áramú oldala a (4, 5, 6) áramkörbe a (11) kapcsolók segélyével kapcsolható be és ki, míg azoknak egyenáramú oldala a (7, 8) áramkörrel egyrészt a (12, 13) vezetők és a (14) kapcsolók, másrészt a (16, 17) vezetők, a módosítható (18) ellenállás és a (19) kapcsoló segélyével köthető össze. A jelen esetben a forgó áramátalakítók elindítására és synchron sebességre való hozatalára szolgáló egyenáramot a (7, 8) áramkörből veszszük, a mikor is az áramátalakítónak a (11) kapcsolók bekapcsolása előtt synchron sebességre való hozatalára szolgálókivánt feszültséget a (20) transzformátor segélyével létesítjük, melyet az áramátalakító (21) kollektorgyűrűivel (22) kapcsoló segélyével csillagkapcsolásba hozzuk. A (20) transzformátor középső pontja a (25) vezető segélyével a (26) kontaktussal van összekötve, melyet érintkezésbe hozhatunk a (14) kapcsoló karral. Az (1) forgó áramátalakító az elindításra készen áll, a mikor is a (11) és (22) kapcsolók nyitva vannak, maga a forgó áramátalakító pedig a (18) ellenálláson keresztül a (7, 8) vezetékekbe van kapcsolva. A részeknek ezen viszonylagos helyzete arra szolgál, hogy a forgó áramátalakító fegyverzete azon kis elektromótorikus erőt fejlessze, mely szükséges, hogy a transzformátor a forgó áramátalakítónak synchron sebességre és feszültségre való hozatala czéljából gerjesztessék. Mihelyt ezen kapcsolás mellett bizonyos sebesség eléretett, a (14) és (22) kapcsolókat a (2) forgó áramátalakítónál látható állásba hozzuk, a mikor is, a mint könnyen belátható, a fegyverzettekercselésnek egyik fele lévén az egyenáramú áramkörrel összekötve, a forgó áramátalakító normális feszültségének félére szükséges föltételek biztosítva vannak. Ha a (18) ellenállás az áramkörbe van kapcsolva, midőn ezen változások történnek, a teljes feszültségnek fél feszültségre való átalakításánál nehézségek nem észlelhetők. Ha ezen föltételt elérjük. akkor a (18) ellenállást a (19) kapcsoló kar segélyével fokozatosan kikapcsoljuk, mire a térmágnes feszültségét a (10) rheostat segélyével akként szabályozzuk, hogy a forgó áramátalakító a synchron sebességet elérje. Mihelyt ez megtörténik, a (22) kapcsolót megnyitjuk, a (14) kapcsoló kart átfektetjük és a (11) kapcsolót zárjuk, a mint ez a (3) forgó áramátalakítónál látható, a mikor is a forgó áramátalakító a (4, 5, 6) áramkörből a (7. 8) áramkört egyenárammal táplálja. Magától értetődik, hogy a (14, 18,19, 20) és (22) készülékeket egy egyetlen kontrollerben akként egyesíthetjük, hogy a kontrollerfogantyút működtetve, az említett kapcsolások a leírt sorrendben és módon menjenek végbe. Habár a rajzban csak három forgó áramátalakító van föltüntetve, természetes, hogy a jelen találmány nem szorítkozik az áramátalakítók számára, sem pedig azok szerkezetére ; ezenkívül ezen elrendezés nemcsak háromfásisú rendszerben, hanem más váltakozó áramú rendszerben is alkalmazható. Végre a forgó áramátalakítók elindítására szolgáló egyenáramot a táplálandó egyenáramú áramkörön kívül egy külön áramforrás is szolgáltathatja. SZABADALMI IGÉNY. Elrendezés az elektromos energiának forgó áramátalakítók segélyével való elosztá-