27063. lajstromszámú szabadalom • Hordozható ívlámpa egyenáram és váltakozó áram számára

- i széntartót az elektromágnes lefelé húzza, a a szén ezzel együtt lefelé mozog, miáltal a (27) rúgó összenyomatik; (21) rugókat jelöl, melyek a fogót alkotó emeltyűk alsó végét kifelé terelni és így a lánczot rögzí­teni igyekszenek; (25) ütközik, melyekkel a fogót alkotó emeltyűk, ha a széntartó a (19) rúgó hatása alatt ismét elegendően megemelkedett, érintkezésbe jönnek; a fogó kinyílik, mihelyt a (16) rész nyelve a (15) kerékből kikapcsolódott; ekkor ugyanis a fogót alkotó emeltyűk alsó vége a (25) ütközőkbe ütköznek, úgy hogy a (24) rúgok ellenében összeszoríttatnak, miáltal a fogó szétnyílik. A (26) vezető görgők a (2) cső vezetésére szolgálnak, melyet e görgők szükség esetén helyettesíthetnek is. A 3. ábrában egy oly kiviteli alak van föltüntetve, melynél az óramű el van hagyva. A szén fölfelé mozgatása egy ellensúly segélyével történik; a szenet itt is egy fogóval rögzítjük; a fogó itt két czélra szolgál, a fölfelé való mozgás szabályozására és a szenek távolodásának előidézésére. Az itt külön föl nem említett számok ugyanazon részeket jelölik, mint az 1. és 2. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál. A (18) elektromágnes és ennek (17) fegyverzete a széntartó körül konczentriku­san van elrendzve és a (19) rugókra föl­függesztve. Az áramotkét szigetelt dróton át vezetjük a lámpába; ezen drótok közül az egyik közvetlenül a fölső szénhez van kapcsolva, a másik ellenben a (18) elektromágnes út­ján az alsó szénnel áll összeköttetésben. Ami a szén mozgatására szolgáló szerke­zetet illeti, az főkép a szeneknek önműködő távolodását előidéző részek által tűnik ki. Ennek elve abban áll, hogy a szénnek alsó végét egy fogóba csíptetjük be (mely­nek egy kiviteli alakja az 1. és 2. ábrában van bemutatva, de tetszőleges alakú lehet), és aztán az egy elektromágnes által mű­ködtetett széntartónak vagy hüvelynek a segélyével lefelé húzzuk. Az áram bekapcso­lásánál a szenek ily módon eg3'mástól távolodnak. Az 1. és 2. ábrákban föltün­tetett kiviteli alaknál a siilyedésnél a szén a (27) rúgót a (2) csőben összenyomja; a 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a széntartó és a szén siilyedését a (28) ellensúly megemelkedése okozza. Az elektromágnes azután a szenet és a széntartót a fogyasztás mérvében fölemel­kedni engedi, míg végre a fogó a lánczot szabadon bocsátja; e pillanatban a szén szabad és fokozatosan fölemelkedhet. A 3. ábrabeli kiviteli alaknál a fölfelé mozgás egyszerűen az ellensúly hatása alatt történik és a (23) fogónak újbóli működésbe lépése által van határolva. Az 1. és 2. ábrabeli kiviteli alaknál a szenet az óramű által működtetett (11) láncz emeli meg, melynek (15) kerekéből a (16) rész nyelve azonnal kikapcsolódik, mihelyt az elektromágnes fegyverzete egy bizonyos ponton túlemelkedik. A differencziális lámpáknál a (18) elektro­mágnest, mely itt egyszerűen szeriesben kapcsolt csévének van föltételezve, diffe­rencziálissá tesszük egy ellenirányú teker­cseléssel bíró csévének párhuzamos be­kapcsolása által; igen előnyös még, ha párhuzamos kapcsolásban segéd-elektromág­neseket is alkalmazunk, melyek a (18) elektromágnesek ellenében, vagyis ugyan­úgy hatnak a (16) részre, mint a (19) rúgók. Szintúgy lehet egyetlen egy párhuzamos kapcsolású elektromágnessel bíró lámpát is előállítani. A föntiekben leírt szerkezetek egysze­rűen csak kiviteli példák, melyek azonban a találmány lényegének érintése nélkül sokféleképen módosíthatók. Ugyanez áll az (5) harangra és ennek födelére vonatko­zólag is. Bizonyos esetekben a fogót más szerke­zeti elemmel lehetne pótolni, az elektro­mágnes másként hathatna arra é3 a szén­tartót más módon lehetne vezetni avagy egészen rögzíteni és a szenet mozgathatónak meghagyni. Végül az 1. és 2. ábrabeli példánál az elektromágnes működését ketté lehetne választani és egy külön elektro­mágnest lehetne e'rendezni arra a czélra, hogy az a (15) kereket kikapcsolja, ha a

Next

/
Oldalképek
Tartalom