27038. lajstromszámú szabadalom • Varrógép a kelmének egyik oldalán nem látható, úgynevezett vaköltésekkel készült varratok előállítására
_ 4 -gyakorol az (F) szögemeltyűnek (f) lapjára s ezáltal a (C) emeltyűt fölemeli a (H) raenesztőről. Midőn az említett emeltyű a meghatározott magasságig fölemeltetik, itt a (G) csapnak (g) ellencsavaranyái fogva tartják Midőn a (C) emeltyű ezen állásában van. elegendő szabad tér marad fönt a (C) emeltyű és a (H) menesztő, valamint a (C) emeltyű és az (15) szorítóláb között arra, hogy a kelme a megfelelő helyzetben ráilleszthető legyen az emeltyűre. Midőn ez megtörtént, a térd az (f) laptól visszahúzatik, minek következtében az (M) csapnak (m) tekercsrúgója a (C) emeltyűt ismét visszaszorítja rendes állásába. Ekkor a gép kezelője a gép mechanizmusát addig forgatja, míg a tű lesülyed és a kelmén áthatol, mely alkalommal könnyen észlelhető, hogy a tű igen mély öltéseket végez-e, vagy sem. Ha a tű igen mély öltéseket végezne, úgy az (i3) csavart (6. ábra) meglazítjuk és az (I) lemezt kissé elmozdítjuk a tűtől, míg ellenben ha a tű nem hatolna be elég mélyen a kelmébe, úgy az említett (I) lemezt közelebb helyezzük a tűhöz. Megjegyzendő, hogy az (I) lemezt csak igen csekély mértékben kell beállítani, ha vékony szövet után vastag szövetet akarunk varrni, míg ellenben közönséges vastagságú szövetek varrásánál egyáltalában nem szükséges a külön beállítás. Ha hímzésszerű kivarrást akarunk készíteni, az (I) lemezt úgy kell beállítani, hogy a tű csak részben hatoljon be a kelmébe. Miután a kelme a (C) emeltyűre helyeztetett (4. ábra), a gép a szokásos módon hozatik működésbe, akár lábbal, akár más erőforrás segélyével. A varrás alkalmával a kelme a gép kezelője felől vezettetik a (C) emeltyű és az (1) lemez fölé, mely lemeznek szélénél a tű rajta áthatol, míg az említett (C) emeltyűnek alsó oldalánál, hol a (H) menesztőnek fogai megragadják, a varrást végező egyén felé tolatik, miközbeu a varrónak kel) a szövetet a tű pályájában megtartania. Midőn a varrás bevégeztetett, a varró ismét hozzászorítja térdét az (f) lemezhez, miközben a (C) kelmevezető emeltyűt fölemeli előre meghatározott legmagasabb állásába. | Megjegyzendő, hogy az (I) lemezen kiképezett hornyok esetleg el is hagyhatók. Természetesen a találmány tárgyának egyes részletein minden szakértő igen sok változtatást eszközölhet, mivel ugyanazon műszaki halások különböző eszközök vagy gépelemek segélyével megvalósíthatók, anélkül, hogy az ilyen elemi megváltoztatások vag}- módosítások révén a találmány lényege megmásítható lenne. Még csak azt tartjuk szükségesnek megjegyezni, hogy az öltésszabályozó hornyoknak nem okvetlenül szükséges külön (I) lemezen elrendezve lenni, hanem az említett ki metszések esetleg magán a kelmevezető emeltyűn is alkalmazhatók. Viszont a (B) lemez alatt elrendezett mechanizmus ismert s így leírása elhagyható volt. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Varrógép a kelmének egyik oldalán nem látható, úgynevezett vaköltésekkel készült varratok előállítására, jellemezve a (D Dl) vezetéklemezek között (elcsavarok segélyével lenghetőieg elrendezett, kelmevezető (C) emeltyű által, mely az említett vezetéklemezektől a varrógépnek (15) szorítólábáig nyúló szakaszán egyenes szélekkel bír, a varrattal vagy szegéllyel ellátandó kelmének egyenes vonalban való vezetésére. 2. Az 1. igényponttal védett varrógépnek egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kelmevezető (C) emeltyűre egy széleinél egymástól különböző távolságban elrendezett hornyokkal bíró (I) lemez van beállíthatólag szerelve, mely hornyok az egyenes vonalú varrat előállítása alkalmával az öltéseknek különböző hosszát határozzák meg s könnyen fölismerhető jelzéssel vannak ellátva, a beállítás megkönnyítése végett. 3. Az 1. igényponttal védett varrógépnél azon elrendezés, hogy az öltések hosszának szabályozására rendelt hornyok nem egy külön, beállítható (I) lemezen, hanem