27033. lajstromszámú szabadalom • Újítások forgó gépeken

i -magas nyomású (A) henger s egyik oldalán szintén egy (N) segédkamrával vagy kibővüléssel van ellátva mely az (A) henger (B) kamrájának felel meg. A (C) és (D) tengelyek az (M) hengeren és (N) kamarán is végignyúlnak s (O) illetve (P) fogaskerekekkel vannak ellátva, melyek a magas nyomású oldal kerekeihez teljesen hasonlók, kivéve, hogy az (OP) fogaskerekek tengelyeik irányában nagyobb kiterjedéssel birnak. Az (0) kerék (Q) dugattyúval bír s a (P) kerékben egy (Q') bevágás van kiképezve, mely a (Q) dugattyú befogadására, illetve forgásának lehetővé tételére szolgál. Az (L), csap mint előbb említve volt, a (J) gőzkamrán és az alacsony nyomású henger köpenyén és a tulajdonképeni henger alatt végighalad s ugyanez áll az (1) csapról is, mely azonban magasabb helyzetet foglal el. A magas nyomású (A) henger (f) kifúvónyílásával egy vonalban két (i) és (j) nyílás van kiképezve (5., 6., 7., 10. és 11. ábra) melyek közül a beljebb eső s a gőzkamra közelében fekvő (i) nyílás bevezető nyílás gyanánt szolgál azon esetben, midőn a gép visszafelé jár vagyis balfelé forog, míg a másik (j) nyílás normális körülmények között, vagyis midőn a gép jobbra forog, kifúvónyílás gyanánt szolgál. Az alacsony nyomású henger köpenye egy függélyes (S) válaszfallal van ellátva (9., 10, és 11. ábra), mely valamivel közelebb fekszik a gőzkamrához, mint a henger átellenes vagyis homlokfalához. Az alacsony nyomású henger falában öntés útján vagy más módon egy (R) csaptok van kiképezve, melynek fölső részében vannak a már említett (i) és (j) nyílások kiképezve és melyen ezenkívül egy harmadik (k) nyílás is van, mely az (i) nyílással együtt az (S) válaszfal és a (J) gőzkamra között, a (j) nyílás pedig a válaszfal másik oldalán van elrendezve. Az (R) csaptok végül hátsó oldalán még egy (m) nyílással bír (4. ábra), míg az (i) és (j) nyílások a csaptok fölső oldalán, a (k) nyílás pedig mellső vagyis beloldalán foglal helyet (2. ábra). Az (L) csap az (M) henger tengelyének hosszában három (o, p, q,) nyílással van ellátva, melyek közül az (o) nyílás az (S) falnak a gőzkamra felé néző oldalán, (p) és (q) pedig annak ellenkező oldalán vannak kiképezve s emellett az (L) csapban az (o) nyílásnak a (p, q) nyílásokkal való elválasztása czéljából egy (r) harántválaszfal is el van rendezve. Föltéve, hogy a részek a 2. ábrán föltüntetett helyzetet foglalják el, a magas nyomású (A) hengerből az (f, g) nyílásokon keresztül az (L) csapba lépett gőz vagy más közeg ennek belsejében, és így a (J) gőzkamrán végighalad, míg az (o) nyíláshoz érkezik, mely ekkor az (S) válaszfalnak a gőzkamra felé néző oldalán kiképzett (k) nyílással esik össze, míg továbbhaladásában az (L) csap hosszirányában annak (r) harántfala megakadályozza. Az (o, k) nyíláson kilépett gőz egy (n) csatornába lép be, mely az alacsony nyomású (M) hengerköpeny (N) kamráját i észben körülveszi s ezen (n) csatornán keresztül fölfelé haladva, az (s, t) nyílásokon keresztül az (1) csap belsejébe lép be, mely utóbbiban egy (n) válaszfal van elrendezve azon czélból, hogy az (I) csapnak alacsony és magas nyomású osztályait egymástól elválassza. Az (I) csap a (t) nyílás melleit egy (v) nyílással bír, mely a (t) nyílással azonos függélyes síkban, azonban más szög alatt fekszik. A (v) nyílás oly helyzetet foglal el, liogy a magas nyomású henger (c) bebocsátó nyílásával egy vonalban fekvő s ennek megfelelő (w) bebocsátó nyílással összeessék; ennélfogva az (n) csatornából kiáramló gőz az (s, t, v, w) nyílásokon kérésziül az alacsony nyomású hengerbe ugyanolyan viszonylagos elhelyezésű pontban lép be, mint a friss gőz a magas nyomású hengerbe. Az alacsony nyomású hengerben kiterjedő gőz a (Q) dugattyúra hat s azt jobbra forgatja mindaddig, míg csak külső vége a (j) nyílás szélét el nem hagyja (4. ábra), amikor is a gőz ezen (j) nyíláson s az (L) csapnak ekkor ezzel összeeső (p) nyílásán keresztül ezen csap ^elsejébe s