27033. lajstromszámú szabadalom • Újítások forgó gépeken

osztó válaszfal szakadozott vonalakkal van föltüntetve; ezen rekeszek egyike a magas nyomású, másika pedig az alacsony nyomású hengerrel közlekedik, a 10. és 11. ábrákon a gép alsó részének vízszintes metszetei sematikusan láthatók, melyek a reverzáló csap elhelyezését és működését mutatják be, mi mellett a csaptok és a csap egyes részletei a szerkezet világosabb föltüntetése végett el vannak távolítva, a 12. ábra a gép fölső részén elrendezett reverzáló csap távlati képe, mely csapon keresztül rendesen úgy a magas, mint az alacsony nyomású hengerbe ömlik a gőz; a 18. ábra ugyanennek hosszmetszete; a 14. ábra pedig a gépnek a csapokat működtető szerkezetet föltüntető oldalnézete. Első sorban a magas nyomású hengert s annak dágattyúját és csapjait fogjuk ismertetni s azután térünk át a gép alacsony nyomású hengerének hasonló részeire. Az 1. ábrán (A) a magas nyomású henger vagy kamra, mely tengelyének irányában átmérőjéhez viszonyítva, rendesen aránylag rövid, azonban ezen méretek tetszőlegesen változtathatók. Az (A) henger vagy kamra egyik oldalán egy másik hengeres alakú (B) kamara vagy kibővülés foglal helyet, melynek belső kerülete az (A) henger kerületét metszi. A gép (C) főtengelye az (A) hengerben foglal helyet s ezzel konczentrikus, míg egy másik (D) tengely az előbbivel párhuzamosan, a (B) kamra középvonalában van elrendezve. A (C) és (D) tengelyek az egyenlő átmérőjű (E), illetve (F) fogaskerekeket hordják, melyeknek fogai a hengerek egyik végétől a másikig érnek és ily módon nagyobb hosszúságban és erősen kapcsolódnak, úgy hogy a két kerék között a gőz áthatolását megakadályozzák s a kerekek között mindennemű tömítést szükségtelenné tesznek. Az (E) kerék (G) dugattyúval van ellátva, mely egy nagyobb méretű fog alakjával bír s külső végével az (A) henger belső faláig ér és egy tömítő szalaggal vau fölszerelve, mely a hengerfal és a dugattyú között tömített súrlódó zárást létesít. Hogy az (F) fogaskerék a (G) dugattyút befogadhassa, az (F) kerék kerülete egy (G') kimetszéssel van ellátva, mely lényegileg félkör alakú, de alakja a (G) dugattyú alakjától függ. Eddig a szerkezet ugyanaz, mint a bevezetésben említett régebbi gép szerkezete. Hogy a gőznek az (A) hengerbe való vezetése szabályozható legyen, két (H) és (I) csap talál alkalmazást, melyek közül az első oly záró csap, mely a gőznek a hengerbe való áramlását közvetlenül szabályozza s megszabja, hogy a gőz a dugattyú mozgásának vagyis forgásának mely pontjában zárandó el, a mennyiben igen előnyös nek mutatkozott, ha a gőzt, gázt vagy folyadékot expanzióval alkalmazzuk. A (H) csapot befogadó csaptok az (a) csatornán keresztül (8 ábra) egy (J) gőzkamra belsejével közlekedik, mely a magas nyomású (A) henger s az alább ismertetendő alacsony nyomású henger között van elrendezvemelynek alakja azonban a magas nyomású henger alakjával lényegében megegyezik. Az (I) csap csőalakú és a magas nyomású (A) hengerrel egy darabból öntött illetve annak részét képező tokban vagy házban foglal helyet, mely két (b) és (c) nyílással van ellátva, melyek közül az első (b) nyílást a (H) csap majd elfödi, majd pedig szabaddá teszi, amennyiben a (H) csapot egy a (C) tengelyre szerelt exczenter vagy bütyök, úgy mint a régebbi gépnél történt, lengő mozgásba hozza, mely elrendezés nem szorul bővebb magyarázatra. Az (I) csap az (A) henger hosszában illetve tengelyének irányában két (d) és (e) nyílással bír, melyek az (I) csap részleges elforgatása által oly helyzetbe hozhatók, hogy a (b, c) nyílásokkal összeessenek vagy nem Az 1. ábrán (b) a (d) nyílással, (c) pedig az (e) nyílással esik össze, úgy hogy ha a (b) nyílást a lengő (H) csap nem födi, a (J) kamrából a gőz, vagy más nyomás alatt álló közeg az (a) csatornán és (b, d, e, c) nyílásokon keresztül az (A) henger belsejébe áramlik. A (H) csap és a működtetésre szolgáló