26973. lajstromszámú szabadalom • Önműködő pneumatikus fékberendezés

nincsenek. A (k24) kamra a (10) cső segélyével a 2. ábrában leírt módon van a hármas szeleppel összekötve. Ezen módosítás működése a következő: A fékek megeresztett helyzeténél a hármas szelep az (5) fővezetéket a (24) és (50) kamrákkal köti össze úgy, hogy ezek, valamint a (29) kamra is sűrített levegővel tápláltatnak; a (21) henger, mint rendesen a küllevegővel közlekedik. Ha a hármas szelep tolattyúja azon állás felé mozgattatik, melynél a fékek meghúzatnak, akkor az (50) henger a (60) csövön, a (61) nyíláson és a tolattyúnak (39) mélyítésén (3. ábra) keresztül a szabadba vezető (62) nyílással köttetik össze és sűrített levegője kiáramoltatik, mig a (24) kamra sűrített levegőjét a hármas szelepen keresztül a szokásos módon a (21) fékhengerbe áramoltatja. Ezáltal a fékek a három (26), (51) és (22) dugattyúra ható nyomások együttes hatásának megfelelő erővel húzatnak meg, a mikor is a (29) kamra nyomása nagyobb a (24) kamra nyomásánál, ez utóbbié nagyobb az atmoszféránál, tehát nagyobb az (50) henger nyomásánál, mely henger, mint éppen említettük, a küllevegővel van összekötve. A mint a fővezeték nyomását csökkentjük. a ('-'4) kamra nyomása csökkentetik és a (21) henger nyomása addig növeltetik, míg ezen két nyomás egymással egyenlő nem lesz. A fővezeték nyomásának további csökkentésénél már most a hármas szelep dugattyúja és tolattyúja löketük végére mozgattatnak. A tolattyúnak graduálo nyílása ekkor a tolattyúfészeknek a szabadba vezető (62) nyílásával (7. ábra) közlekedik és ennek következtében a (24) kamra és a (21) henger sűrített levegője fokozatosan a szabadba áramoltatik, miáltal a (24) és (29) kamrák nyomásai között a legnagyobb különbség létesül úgy. hogy a legnagyobb fékező erő fejtetik ki. Veszély esetén való fékezésnél, a mikor a fővezeték nyomását gyorsan csökkentjük, a hármas szelep teljesen ugyanazon módon működik, a mint ezt a 2. és 4. ábrák nyomán leírtuk, a kiilömbség csak az, hogy az (50) henger a (60) csövön, a (61) nyíláson (7. ábra) és a tolattyúnak (39) mélyítésén (3. ábra) keresztül a szabadba vezető (62) nyílással köttetik össze és ez által sűrített levegőjét kiáramoltatja. A 6. ábrán föltüntetett foganatosítási alakot akként is módosíthatjuk, hogy a hármas szelepet és ennek fészkét a 8. és 9. ábrákban föltüntetett módon képezzük ki. A tolattyúfészek (43) nyílását megtartjuk, mint a 4 ábránál, de azért a (65) nyílást a küllevegővel kötjük össze és a (21) hengert a (91) csövön keresztül a (75) nyílással, míg az (50) hengert a (76) nyílással kötjük ösze; a tolattyú tükrét a 8. ábrában föltüntetett módon módosítjuk; ugyanis a (77) mélyítést annyira megbővítjiik, hogy az a (65), (43) és (75) nyílásokat összeköthesse egymással, midőn a tolattyú a megeresztő állásba jut; ezenkívül még a (78) nyílást képezzük ki a tolattyú tükrében, mely midőn a tolattyú végső állásába jut, a küllevegővel közlekedő (65) nyílást a tolattyúszekrény belsejével, vagyis a (10) csövön (6. ábra) keresztül a (24) kamrával köti össze. Ezen módosítás működése a következő. Midőn a tolattyú a megeresztő állásban van, a fékhenger a (91) csövön, a (75) nyíláson (9. ábra) és a (77) mélyítésen (8. ábra) keresztül a küllevegővel közlekedő (65) nyílással van összekötve és az (50) kamra a hármas szelep (76) nyílásán és a (60) csövcn, a (24) kamra pedig a (10) csövön keresztül sűrített levegővel tápláltatnak. Rendes meghúzásnál az (50) henger a (60) csövön, a (76) nyíláson (9. ábra), a (77) mélyítésen (8. ábra), a (75) nyíláson (9. ábra) és a (91) csövön (6. ábra) keresztül a (21) hengerrel köttetik össze, egyidejűleg a (24) kamrából a sűrített levegő a (65) nyíláson át a szabadba bocsáttatik azon mérvben, melyben a fővezeték nyomását csökkentjük. Veszély esetén való gyors fékezésnél a (24) kamra a (10) csövön és a (78) nyíláson (9. ábra) keresztül a küllevegővel közlekedő (65) nyílással, míg a (21) fékhenger (6. ábra) a (91) csövön, a (75) nyíláson (9. ábra), a (76) nyíláson és a 60 csövön (6. ábra) ke-