26958. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mettallurgiai czélokra szolgáló tartályok bélelésére

maradó szulfidokkal az olvasztható oxiszul­fidot adja. Egy kísérletnél, melynél rézérczek redu­kálására a gyakorlatban szokásos módon magnezit és kátrány-keverékkel a leggon­dosabban bélelt konvertert használtunk, az tűnt ki, hogy a bélést már az első hevítés lényegesen megrongálta, amennyiben az többé-kevésbé megrepedezett és a legjobb ilyen bélés sem bír ki javítás nélkül, több mint 8—10 hevítést, sőt rendesen még ennyit sem. A jelen eljárás szerint készült béléssel azonban ugyanazon konverter, hasonló kö­rülmények között száznál több hevítésre volt használható anélkül, hogy a bélés repedést, hasadást, vagy töréseket szenvedett, vagy egyáltalában észrevehetően megsérült volna. Megjegyzendő, hogy a jelen találmány szerinti bélés igen egyszerű és kényelmes módon alkalmazható, annál is inkább, mivel az anyagok nedves, hideg és képlékeny ál­lapotban dolgoztatnak föl s véglegesen kész állapotba aránylag alacsony, illetve épen nem rendkívüli hő segélyével hozatnak, ám­bár a szárítás siettetése czéljából szükség esetén mérsékelten magasabb hőfokok is al­kalmazhatók. Némely esetben czélszerű a kalczium­chloridot a tűzálló bázikus oxid és a vas oxyszulfid keverékéhez hozzáadni, mielőtt a bélés az edényre alkalmaztatnék és az oldható vízüveggel .való telítést pedig azután végezni. Azonban rendesen előnyösebb az oldható üveget előbb hozzáadni, többek kö­zött már azért is, mivel a kalcziumchlorid igen nedvszívó, minek következtében a bé­lés kellőképen nem szárítható ki oly köny­nyen, hogy az oldható vízüveg behatol­hasson. A képlékeny massza előállítása alkalmá­val a vasoxiszulfidból előnyösen körülbelül 25°/0 -ot elegyítünk a bázikus tűzálló oxid­dal, azonban ezen eljárás az oxiszulfid mennyiségének tág határok közötti változ­tatásával. vagy esetleg teljes elhagyásával is módosítható, mi mellett azonban az eljá­rást egyéb tekintetben ugyanúgy hajtjuk végre, mint a hogy leirtuk. Ilyen körülmények között a bélés a für­dőből — használat közben — a kezelt, meg­olvasztott anyagnak tetemes mennyiségét fogja magába szívni, úgy hogy a bélés ezen anyaggal telíttetni fog. Azonkívül a bélést oly módon is állíthat­juk elő, hogy az ismertetett anyagot meg­felelő alakú tömbökké vagy téglákká alakít­juk és a bélést az edényben ezekből épít­jük föl. A mellékelt rajz 1. ábráján egy úgynevezett konverternek távlati képe, részben metszete van föltün­tetve, melyen a bélés alkalmazási módja is látható, míg a 2. ábra ugyanannak keresztmetszetét mu­tatja. Ezen ábrák és azok leírása csakis az ál­talános eljárás illusztrálására szolgálnak, amennyiben a bélésnek más edényeknél való alkalmazása megfelelő módosítások­kal jár. Az ábrákon az edény külső (1) fémköpe­nye (2 2) homlapokkal van ellátva, melyek alkalmas módon vannak a köpenyhez erő­sítve. A (4) csőkarima több (5) nyílást fog­lal magában, melyeknek belső végei az edény belsejébe vezetnek, míg külső végeik olyan térbe torkolnak, mely a (6) lemezzel vagy födővel zárható el. A csövekhez a födő el­távolítása után, könnyen hozzá lehet férni. A gyakorlat azt mutatta, hogy a bronz­ból vagy más alkalmas anyagból készült, vízzel hűtött csövek a találmány szerinti béléssel kapcsolatban előnyösen használha­tók. A víz (7) közökben kering oly módon, hogy a hőmérséket alkalmas határok között tartja. A konverter nyaka (8)-al van je­lölve. A belső ideiglenes (9) bélés illetve váz fából vagy más alkalmas anyagból készül­het akképen, hogy ez utóbbi és a külső köpeny között hézag marad fönn, mely az ismertetett (10) bélelő anyaggal a leirt mó­don szorosan kitöltetik. Magától értetődik, hogy oly tartályoknál, melyeknél a külső köpeny és a belső bélés között jnég egy agyagból, téglából vagy más anyagból álló pótbélésre van szükség

Next

/
Oldalképek
Tartalom