26922. lajstromszámú szabadalom • Gép nyomtatási czélokra szolgáló öntött betűsorok előállítására

— 20 — orr szolgál (90., 91. ábrák), mely az (m3) j tengely végén van elrendezve. Ezen orr az (m3) tengely minden egyes körülfordulása alkalmával egy (M6) szögemeltyűt (76., 77. ábrák), melynek alsó szára egy (M7) emeltyűn lévő kiugráshoz támaszkodik, kilendít. Az (M7) emeltyűt egy (mlO) rúgó a 76. ábrában jobbfelé húzza, azonban az emeltyű e nyomásnak mindaddig nem enged, míg az (M6) emeltyű fölső szára az (m9) orr tömör oldalára támaszkodik. Ha azonban az (m9) orr annyira elforgott, hogy kimetszett oldalát fordítja az (M6) szögemeltyű fölső szárához, az (M7) emeltyű követi az (mlO) rúgó húzását, és a betűt, mely eközben az (Ml) szárny előre tolódása folytán az (M7) emeltyű síkjába nyomult, ferde helyzetben forgatja, úgy a betű most már teljesen a megelőző betű helyét foglalja el és a következő betűnek helyet enged. Az arányosító darabok beiktatására egy különleges szerkezetre van szükség, részben mert ezek nem ugyanazon tárból szedetnek ki, melyből a betűk, részben pedig miután azok a betűk szedéséhez viszonyítva, különleges elhelyezést kell hogy nyerjenek. Az arányosító darabok sima ékek, melyek vastag végükön megközelítőleg négyzetes keresztmetszetűek, vékony végükön pedig egy rövid párhuzamos résszel bírnak (10. ábra). Ezen ékek vékony végei a betűk fejei közé illesztendők és az arányosító darabok elhelyezése olyan kell hogy legyen, hogy azok a betűk törzsére merőlegesen álljanak, úgy hogy azokat, ha beverettek, szétfeszítsék. Az arányosító ékek és a betűk kölcsönös helyzete például a 157. ábrán látható, mely a sort a soröntőformában közvetlenül a körülöntés előtt tünteti föl. A 102. ábrán a kiszedett betűsor is föl van tüntetve pontozott vonalak által, a mint ctz a szedőszerkezetben el van helyezve. Az (L2) pofa fölülete (82. ábra) sima asztallapot alkot, melyen az arányosító ékek a sor szedése és a soröntőformába való továbbítása alkalmával végig csúsznak. Ezen asztallap mellső oldalán egy kiugró (11) lécz van elrendezve, mely az arányosító ékek fejei fölé nyúlik és azok helyes vezetését biztosítja. Az (s6) csatorna torkolatával szemben azonkívül egy (L3) vezetőtest van alkalmazva, mely arra szolgál, hogy az arányosító ékeket, miközben ezek lehullanak, fölfogják és a kellő helyre vezessék. Ezen vezetőtest egy ferdén álló sínből áll, melynek magasabban álló végéhez egy ferde (12) fölület csatlakozik és melynek alsó vége egy tuskóba megy át, mely alsó oldalán (l3)-nál (85. ábra) ki van vájva. A mint már föntebb említtetett, az arányosító ékek vastag végükkel előre fordulva lesznek az (s6) csatornából kihullatva és az (12) ferde fölületen lecsúsznak. Az ékek vastag vége a tuskó alá kerül, míg vékony vége az (12) ferde fölületen lecsúszik, míg a kellő helyzetet el nem foglalja. A 83. ábrába egy arányosító ék is be van rajzolva, a mint ez épen lehullott, de még nem lett az (Ml) szárny által megragadva. A 84. ábra hosszmetszet, melyben egy arányosító ék vékony végének helyzete a sor kiszedett részének legutolsó betűjéhez viszonyítva van föltüntetve. Látható itt az (L2) asztallap, melyen túl az utolsó (2) betű áll, mellette pedig az (1) arányosító ék vékony végének keresztmetszete, mely az (12) ferde fölületen épen lecsúszott. Az arányosító ék az (NI) lemez széle elé hullott, mely lemez arra szolgál, hogy a kész sort a sorcsatornában tovatolja, a mint ez alább részletesen ismertetve lesz. Hogy az arányosító daraboknak a betűk közé való biztos elhelyezkedését elérjük, az (L2) í pofa még egy (14) ferde kimetszéssel bír, úgy hogy az arányosító ékek a sor alább ismertetett első elmozgása után mélyebb jn csúszik be a betűk közé, mint a hogyan az később tulajdonképen állni fcg és azután lassankint, miközben a sor többi részével előre tolódik, emelkedik föl a kellő helyzetbe. Ha a sor ki van szedve, a soröntőfor| mába továbbítandó, mely művelet kétrész-I letben történik, hogy a szedőnek elegendő ideje legyen a sor körülöntése előtt esetleg szükséges javításokat foganatosítani.