26922. lajstromszámú szabadalom • Gép nyomtatási czélokra szolgáló öntött betűsorok előállítására
— 12 — eközben kissé lejtős állást vesz föl, de a (d33) lemez nem kénytelen azt követni, hanem pontosan hozzásimul az öntőformák fejeihez és ezeket a (clO) befecskendezési csatornákra szorítja. Ha a fém az öntőformákba befecskendeztetett, ez utóbbiak még rövid ideig megmaradnak e helyzetben, és pedig legalább is addig, míg az öntőformakeret előre mozgását meg nem kezdi és annyira el nem mozog, míg az öntőformák a (clO) befecskendezési csatornákat elhagyták. Ez által elérjük, hogy az öntött betűk alsó végei teljesen simára lenyíratnak. Az eddig leírt berendezések tehát valamennyi műveletet elvégzik, mely arra szükséges, hogy a betűk megöntessenek és a betűtárba szállíttassanak. A jelen géphez fűzött ama követelményeknek azonban még nem feleltünk meg, mely szerint mindig csupán ama betűket kell pótolni a betűtárban, melyek a szedés következtében abból kivétettek, mert különben a betűtár egyes csatornái betűkkel lennének túlhalmozva. E föladatot egy szerkezet oldja meg, melyet az alábbiakban röviden «öntőformaválogató»-nak fogunk nevezni, mert kiválogatja ama formákat, melyek új betűt kell hogy készítsenek és működésen kívül helyezi azokat, melyek egyelőre elegendő készletet állítottak elő. A formaválcgató egy keretből áll, mely néhány kampót és ugyanannyi tapogatót foglal magában. Úgy a kampók, mint a tapogatók sakktáblaszerűen vannak elrendezve és egyrészt az öntőformák, másrészt a betűtárban lévő betűcsatornák elrendezésének felelnek meg. A formaválogató pontosan a betűtár fölött van elrendezve és lengő mozgást végez függélyes irányban. Lefelé mozgását az alatt végzi, míg az öntőformakeret a (clO) befecskendezési csatornák fölött van, és így a közvetlenül a betűtár fölött lévő tért szabadon hagyja. Eközben a tapogatók a betűtár egyes csatornáiba besülyesztetnek. Ha most valamelyik csatornából egy betű megelőzőleg ki lett véve, a csatorna fölső vége üres, a tapogató tehát nem talál ellenállásra és így nem is hoz létre változást a formaválogatóban. Ha ellenben a csatorna még telve van, a tapogató a formaválogatóban föltolódik és ez által a hozzátartozó kampót olyan helyzetbe hozza, melyben az nem képes majd a hozzátartozó öntőforma fején lévő megfelelő kampót megfogni. A formaválogató most legmagasabb helyzetébe emelkedik és a tért a betűtár fölött az öntőformakeret számára szabadon hagyja. Ezután újból lesülyed, mikor is valamennyi kampó, mely el nem záratott, az öntőformák fejein lévő megfelelő kampót megfogja és az öntőformákat a közvetlenül az előtt öntött betűkről leemeli és a betűket a betűtár illető csatornáiba lehullani engedi, a mint ezt föntebb előadtuk. Azon kampók ellenben, melyek előzőleg elzárattak, a hozzájuk tartozó öntőformák kampóit nem tudják megfogni; ezek tehát a betűkről nem emeltetnek le és betűvel töltve vándorolnak vissza a szivattyúhoz, úgy hogy nem képesek újabb betűfémet fölvenni. E művelet különben ekként megy végbe: Az (F) formaválogató (1., 110., 119. ábrák) két (Fl) szán közé van befoglalva, melyek a gép mindkét oldalán megfelelő vezetékekben vezettetnek. Különösen a 119. ábrán tisztán látható, hogy az (Fl) szánok alul egy-egy fogasrúddal bírnak, mely megfelelő (f2 f3) fogaskerekekbe kapaszkodik. A 119. ábrán csupán az egyik (f3) fogaskerék látható, míg az 1. ábrán a másik (f2) fogaskerék. E fogaskerekek arra szolgálnak, hogy az (Fl) szánok beszorulását megakadályozzák. Az egyik (Fl) szánon egy (fl) rúd van csuklósan megerősítve (1. ábra), melynek segélyével az egy (F2) szögemeltyűvel áll kapcsolatban. E szögemeltyű alsó karja egy (f7) csigát hord (13., 3. ábrák), mely a (Bl) exczentertárcsán (2., 3. ábrák) gördül. Az (F2) szögemeltyű ágyazási hüvelyére továbbá még egy második (F3) szögemeltyű (2., 3., 8. ábra) van föltolva, melynek egyik karja egy csigát hord. E csiga az (a9) fogaskerék homloklapján alkalmazott (B5)
