26903. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és lángzó csöppfolyós szénhydrogéneknek színtelen lánggal való elégetésére

kiképezett gyürűalakú teret kitöltő lyukacsos anyagon át fölemelkednek, itt erősen, de igen egyenletesen fölhevülnek és az ekkor képződő kátrányt és szenet lerakják. A gőzök a (d) süveg fölső (dl) végéhez 1 a kellő hőmérsékletre fölhevítve érkeznek meg, a szénhydrogének pedig annyira elbomlottak, amennyire ennél a hőmérsékletnél egyáltalában elbomolhatnak, tehát további elbomlást nem szenvednek és így szenet sem választhatnak le és a (h) kifúvató nyílásokon áthatolva ezeket el sem tömhetik. A (d) süvegben lévő lyukacsos (n) anyagot és az (f) csőben lévő (o) anyagot időről-időre ki lehet venni, új anyaggal lehet pótolni vagy meg lehet tisztogatni. A gyakorlat azt igazolta, hogy ily tisztogatás csak két-három hónap múlva válik szükségessé és hogy a lángzó néha folytonos használatnál még ennél is hosszabb ideig megbízhatóan működik, anélkül hogy a lyukacsos anyagot ki kellene váltani. A 6. ábrán látható fűtőlángzónái (A) a szénhydrogéntartály, mely valamely alkalmas, a rajzon nem ábrázolt és a szénhydrogént nyomás alatt tartó berendezéssel van fölszerelve. A (C C) csöveken a szénhydrogén az (A) tartályból a (D) lángzóba jut, mely ép úgy mint az 1. ábrán látható lángzó a (d) süveggel van fölszerelve. Ennek a lángzónak működési módja az 1—5. ábrán leirt lángzóéval egyezik meg. (P) a (d) süveg fölső végén alkalmazott lángterelőkorong, mely a Bunsen-lángzóból kilépő lángot részben befelé, a (d) süveg felé, részben pedig kifelé tereli, (r r) a fölhevítendő tárgy, pld. egy fazék vagy hasonló edény elhelyezésére szolgáló támasztékot A lángzót azonban tűzálló agyagból vagy aszbesztből készült tokba is zárhatjuk, amint az gázkályháknál szokásos. A találmány tárgya koránt sincs a gőzkifúvó nyílások megrajzolt kiviteli alakjára szorítva, ép oly kevéssé kell a kifúvott gőzöket az elégetés helyén levegővel keverő szerkezet megrajzolt kiviteli alakjához ragaszkodni, minthogy eme részletek a találmány lényegének érintése nélkül módosíthatók, SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás csöppfolyós szénhydrogéneknek színtélen lánggal oly módon történő elégetésére, hogy az elégetés előtt elpárologtatott szénhydrogének a kifúvató nyílásokban szenet le ne rakjanak, azáltal jellemezve, hogy a szénhydrogéngőzöket — mialatt azok egyenletes előmelegítésük czéljából a színtelen láng közepén elhelyezett ós átbocsájtó, jó hővezetőanyaggal telt függélyes csövön átáramlanak, — oly mértékben hevítjük föl, hogy a szükségesnek tartott legmagasabb hőmérsékletet azalatt érjék el, mialatt az átbocsájtó, jó hővezetőanyaggal érintkeznek és bogy a gőzök ily módon egész tömegükben egyenletesen hevüljenek föl, minek megtörténte után a túlhevített gőzöket akként vezetjük a gőzkifúvató nyílásokhoz, hogy ama ponttól, hol az átbocsájtó jó hővezető anyagokkal többé nem érintkeznek, a gőzök további elbomlása is ki legyen zárva. 2. Az 1. alatt védett eljárás egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a gőzöket útjuk ama szakaszán, mely a legnagyobb fölhevítésnek megfelelő pont és a gőzkibocsájtó nyílások közé esik, egy szűrőberendezésen vezetjük át, oly czélból, hogy a kivált kátrányt és kormot az előtt válasszuk le, mielőtt a gőzök a kifuvató nyílásokhoz jutnának. 3. Az 1. alatt védett eljárás kivitelére egy lángzó, melynek közepén fekvő, az (a) cső útján táplált (b) szénhydrogén kamarája van, azáltal jellemezve, hogy a (b) kamara fölött és evvel kapcsolatban egy a túlhevítőt képező (d) süveg vau elrendezve, melynek fölső végét a lángzón égő színtelen láng minden oldalról körülveszi, úgy hogy a láng a kamarát egyenletesen fölhevíti, míg a (d) süvegben egy (f) cső foglal helyet ós a kettő között egy gyűrűalakú üreg képződik, míg az (f) cső a (d) süvegnek fölül zárt vége alatt végződik és az említett gyűrűalakú tér átbocsájtó, jó hővezető (n) anyaggal van töltve, melyen a szénhy-