26892. lajstromszámú szabadalom • Önműködő zárószelep

— 3 -szeleptestnek a nehezékkel szemben való szabad mozgása megakadályoztassák és ez által a szelepnek helyes működése megzavartassék. A (6) és (9) részeknek a 10. ábrán bemutatott összekapcsolása azonban a 11. ábra szerint is történhetik, nevezetesen közönséges füles kapcsolás segélyével. A (3) nehezék a (9) nyélre van rátolva s az utóbbin elcsúszhatik, miközben a (10) gomb segélyével tartatik meg a nevezett (9) nyélen. A (3) nehezék alakjának megválasztása igen fontos. A (3) nehezék az ábrákon bemutatott kivitel szerint az (1) hüvely szomszédságában fekvő fölső szakaszánál vájt fölülettel van megvékonyítva, minek azon czélból kell ily módon formáltatnia, mivel a sík kúpfölületek nem eléggé állandóak és hamar elkopnak. De másik előnye a (3) nehezék ezen kiképezésének az, hogy lehetővé teszi a szeleptestnek fészkéről való igen csekély eltávozását akkor, midőn a palaczk, a folyadék kitöltése végett a 2. ábrán látható állásba fordíttatik. A palaczknak ezen állásánál ugyanis a (3) nehezék oly módon támaszkodik az (1) hüvelynek fölső végére, hogy ha az előbbi a függélyes állásból csak egy kevéssé is elmozdíttatik, a (3) nehezék lebillen és ez által a szeleptestet fészkére húzza. De fontos az is, hogy a szelep nyílása széles legyen, mivel ellenkező esetben a folyadéknak a palaczkból való kitöltése igen lassan volna eszközölhető. A (3) nehezék a (2) szeleptesttel úgy van összekapcsolva, hogy az előbbi lényegében véve tengelyirányban hat akkor, midőn a szeleptestet fészkére húzza, mely alkalommal a szelepet tökéletesen elzárja, mint ez az 1. ábrán látható. A föntebb ismertetett önműködő zárószelep kezelési és működési módja a következő: Midőn a palaczk meg van töltve és függélyes állásba fölfordíttatik, a folyadéknak a szeleptestre ható nyomása a szelepet kinyitja, minek következtében az utóbbin keresztül, a levegőnek egyidejűleg történő behatolása mellett, a folyadék kitölthető. Ha ellenben a palaczk üres és rendes függélyes helyzetében áll, a (3) nehezék, mely az (1) hüvelynek alsó nyílásában szabadon lenghet, a szeleptestet fészkére húzza és így a palaczknak illetéktelen újratöltését megakadályozza. Midőn a palaczk a 2. ábrán látható függélyes fölfordított állásban van, a (3) nehezék az (1) hüvelynek fölső nyílására támaszkodik, miközben a szelep nyitva áll. Ha a zárószelepnek ezen állása mellett kísérlet tétetnék arra, hogy nyomás vagy szívó hatás segélyével folyadék vezettessék a palaczkba, úgy a folyadéknak a palaczknyakban való fölemelkedése alkalmával a (2) szeleptest úszni kezd, magával emeli (9) nyelet is oly módon, hogy a szeleptest fészkére illeszkedik és a folyadéknak a palaczkba való behatolását megakadályozza, a mint ez a 2. ábrán pontozott vonalakkal meg van jelölve. Midőn a szeleptest az említett módon fölemelkedik, a (3) nehezéket nem emeli magával, mivel a szeleptestnek a (9) nyéllel való csuklós kapcsolata, valamint a (3) nehezéknek a (9) nyélen való laza elrendezése folytán az úszó szeleptest a szelepet a (3) nehezék elmozdítása nélkül is elzárhatja. Ezen elrendezés teszi lehetővé azt, hogy az úszótest a gyakorlati követelményeknek megfelelő, korlátolt méretekkel készíthető. A palaczknyak fölső részén alkalmazott, zeg-zugos nyílással bíró, aknaszerű (11) biztosíték megakadályozza azt, hogy a szeleptest dróttal vagy más segédeszközzel megközelíthető, illetőleg fészkéről eltávolítható legyen. Az említett biztosítéknak a palaczknyakban való megerősítése is igen jellemző a találmány tárgyára nézve. A biztosítékon ugyanis (17) hornyok vannak alkalmazva, melyek alsó végüknél (18) kimetszésekbe torkolnak. A palaczknyak ezen részében viszont egy (14) gyűrűhorony foglal helyet. Ezen (14) gyűrűhoronyba exezentrikus állású (16) fejjel bíró (13) rudacskák illeszkednek. A biztosítéknak a palaczknyakba való betolása alkalmával a (13) rudacskák