26833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés czefrének vagy hasonló keveréknek folyadékra és szilárd alkatrészekre való szétválasztására

— 3 -A helyett, hogy a (7) lefejtőt függőlegesen rendeznők el, mint azt az 1. ábrában látjuk, a 3. és 4. ábrában föltüntetett módon ferdén is alkalmazhatjuk. Miután ezen ábrákban az azonos részek ugyanazon betűkkel vannak jelezve, mint az előbbi ábrákban, külön magyarázat fölösleges, csupán az jegyzendő meg, hogy az itt előnyösen megfordítható (7) lefejtő munkaéle görbe vonalalakú, mivel a hengeres szitaköpenyhez kell simulnia. Esetleg két lefejtőt is alkalmazhatunk. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (2) szitaköpeny és a helytálló (12) köpeny között (33) bádoggyűrűk vannak elrendezve, melyek mindegyike csonka kúpalakú. Ezen gyűrűk a kád egész áteresztő magasságában vannak elosztva és a kihajított folyadékot fölfogják, úgy hogy a folyadék habzása meggátoltatik. A (33) gyűrűk megerősítésének módja az alább leírandó legközelebbi foganatosítási alakból tűnik ki. Az egyes bádoggyűrűk helyett hullám- vagy zeg-zug vonalalakú keresztmetszettel bíró betétet alkalmazhatunk, avagy pedig maga a helytálló (12) köpeny bírhat ily keresztmetszettel. Az 5. és 9. ábrából látható, hogy a (33) gyűrűk egymással a (34) lapos vasrudak segélyével vannak összekötve, melyek a (12) köpeny (11) födeléről lógnak le. A (12) köpeny az alkalmas tömítőanyaggal bélelt (35) csatornával van ellátva, melybe a (11) födőre erősített szögvasból hajlított gyűrű nyúlik. A (11) födél ezen foganatosítási alaknál egy gyűrűalakú külső részből és a. körtárcsa-alakú (36) belső részből vagy födőből áll, mely a (11) födél gyűrűalakú részén alkalmazott, tömítőanyaggal bélelt (37) csatornába nyúló szögvaskarima segélyével zár tömítően. A (7) lefejtő itt a szilárd anyagot nem fejti le a kád egész magasságában, hanem csak egyes sávokban, mi mellett a lefejtőt föl- és lemozgatjuk. A lefejtő itt kúpos csőből áll, melynek alsó vége meg van hajl'tva és előnyösen négyoldalú prizma | alakjába megy át, a midőn a (2) köpenyhez legközelebb eső él végzi az anyag lefejtését. A lefejtő a (43) tömítéssel ellátott (38) csövön megy keresztül (8. ábra), mely a (39) hüvelyben (7. ábra), ez utóbbi pedig a (40) hüvelyben van elrendezve, a mely a (11) födélén nyugszik és az alant leírt szerkezeteket hordó (41a) tartóval függ össze. A (39) hüvely a (40) hüvelyben forgatható és oly módon van a (38) csővel összekötve, hogy ez utóbbi ugyan hosszirányban eltolható, azonban a (39) hüvelyben el nem forgatható. Ha tehát a (39) hüvelyt forgatjuk, úgy a (38) cső is forgattatik és evvel együtt ennek alsó vége, vagyis a (7) lefejtő a (2) szitaköpenyhoz képest beállíttatik. A (39) hüvelynek forgatása a (41) csiga segélyével (7. ábra) eszközöltetik, mely a (39) hüvely fölső végén alkalmazott (42) csigakerékkel kapcsolódik. A (38) cső fölső vége a (44) kettős karimával van ellátva, melynek hornyába a (46) kengyel (45) csapjai nyúlnak. A kengyel a belső fogazással ellátott (47) lemezzel függ egybe, mely a benne mozgó (48) fogaskerékkel együtt, mint a 6. ábrából látható, ide-oda járó mozgás létesítésére szolgáló hajtóművet (úgynevezett mángorló hajtóművet) alkot. Ugyanis a (47) lemez egy magába zárt fogasrudat képez, mely az állandóan ugyanazon értelemben forgó (48) fogaskerék segélyével alternáló föl- és lemenő mozgást nyer. A (48) kerék forgatása csak időszakosan történik, mivel a (7) lefejtőnek föl- és lemozgatása csupán a szétválasztott anyagok eltávolítási fázisának megfelelő időben történik. A (48) fogaskerék (49) tengelyére az (50) csavarkerék van ékelve, mely az (52) végnélküli csavarral kapcsolódik, a melynek (51) tengelyét az (53) hüvely veszi körül. Ennek egyik vége az (54) kúpkereket alkotja, mely a függélyes (55) tengelyre ékelt (56) kúpkerékkel kapcsolódik. Az (55) tengely a forgó kád alá nyúlik és az (57) kúpkerék segélyével forgattatik. Az (53) hüvelynek az (54) kúpkerékkel ellen| tétes vége egy tengelykapcsolás egyik (58) felét képezi, melynek másik (59) fele az