26829. lajstromszámú szabadalom • Kormányszelep légnyomású fékek számára

— 3 feszültségével csökkentett üzemnyomással lesz egyenlő, az (x) szelep záródik. Ha pl. az (y) rúgó 300 g. nyomást fejt ki és az üzemnyomás 5 k., úgy a segédlégtartány -ban és az (U) és (S) terekben uralkodó nyomás 4"7 k. lesz. Ily körülmények között az (o) szelep fölemeltetik, a (t) szelep pedig leszorittatik úgy, hogy a fékhenger a (k) és (i) csatornákon át a szabad levegővel közlekedik. Addig, míg a nyomás a főlégvezetékl~en 4-7 k.-nál nagyobb, a szerkezetben semmiféle változás nem megy végbe. A mint azonban a főlégvezetékben uralkodó nyomást 4'7 k. alá csökkentjük, a (c) és (d) membránok egymáshoz közelednek, miáltal az (o) szelep záródik és a fékhengert a szabad levegőtől elzárja, míg a (t) szelep nyílik és a fékhengert a (k) és (m) csatornákon keresztül a segédlégtartánynyal köti össze. A segédlégtartányban és az (U) és (S) terekben lévő levegő a fékhengerben expandálni fog, míg nyomása igen csekélylyel a (v) kamrában ezen pillanatban uralkodó nyomás alá sülyedt. Ekkor a (d) membrán sülyed és a (t) szelep a fékhenger és a segédlégtartány közötti közlekedést elzárja. A (c) membrán azonban még megmarad helyzetében, mert a két oldalára működő nyomások különbsége igen csekély lévén, a fékhengerben lévő levegő nyomása a (k) csatornán keresztül az (o) szelepre hat és ezt fészkéhez szorítva tartja. A (t) szelep tehát a segédlégtartány és a fékhenger közötti összeköttetést helyreállítja, a mint a főlégvezetékben uralkodó nyomás 4-7 k. alá sűlyed. Ha csak gyönge fékezést akarunk elérni, úgy a főlégvezetékben a nyomást pl. 4.6 k.-ra csökkentjük. Ezáltal oly mennyiségű levegőt juttatunk a fékhengerbe. mely a tartány köbtartalmának 100 g.-mal szaporítva felel meg és pedig az öszszes kocsikon. Ily módon a fékek az összes kocsikon teljesen egyidejűleg húzatnak meg és a fékezés tetszőleges fokozatokban eszközölh"tő az által, hogy a fékvezetékben a nyomást változtatjuk. A fékek oldására elegendő, ha ismét levegőt vezetünk a fékvezetékbe. Ezáltal a nyomás a (v) kamrában emelkedik és nagyobb lesz, mint az (S) és (U) kamrákban. A mint a nyomáskülönbség elegendő az- (o) szelep fölemelésére, a fékek oldódni fognak. A föntiek alapján tehát látható, hogy a következő esetek fordulhatnak elő: 1. A fékek gyönge meghúzása mellett a segédlégtartányokban a légnyomás közelítőleg egyenlő a fékvezetékben uralkodó nyomással. Ennélfogva az összes kocsiknál azon erő, mely az (o) szelepet leszorítja, a hengerekben uralkodó nyomással egyenlő, mivel az (o) szelep fölülete igen csekély a (c) membrán fölületéhez képest és a fékek oldása az összes kocsikon egyidejűleg fog megtörténni. 2. A fékek teljes meghúzása esetében a segédlégtartányokban uralkodó nyo rás kocsiról-kocsira változik. A fékek oldása tehát nem föltétlenül egyidejűleg fog végbemenni, azonban a inegfelelőleg szabályozott (y) rúgó következtében a fékek oldása gyorsabban fog megtörténni, mint az ösmeretes kormányszelepekkel, mivel a fékvezetékbe vezetett nyomólevegő nem hatolhat addig a segédlégtartányba, míg az (y) rúgó ellenállását le nem győzte. Ugyanígy a fékek oldásának megkezdése után, csekély mennyiségű levegőnek a fékvezetékből való kieresztese által, a kívánt fékezést föntarthatjuk. A fékezést tehát úgy a meghúzás, mint az oldás alkalmával tetszőleges fokozatokban érvényesíthetjük. SZABADALMI IGÉNY. Kormányszelep rugalmas közeggel működtetett fékek számára, melynél külön dugattyú van elrendezve, a segédlégtartány és a fékhenger és külön dugattyú a fékhenger és a szabad levegő közötti összeköttetés befolyásolására, mi mellett ezen két összeköttetés egymástól függetlenné van téve és melynél a vonat rendes menete közben a segédlégtartányokban uralkodó nyomás a főlégvezetékben uralkodó nyomásnál egy (x) visszacsapó szelepre működő (y) rúgó feszültségével kisebb azon ezélból, hogy a segédlégtartányban uralkodó nyomást a főiégve-