26792. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gázoknak gőzkeverékekből való leválasztására

— á — lyukgatott vagy drótszövetből álló (c) válaszfalak által rekeszekre van osztva, melyek közül egy vagy több (d) szűrőanyaggal van megtöltve, úgy hogy a szűrőkamrába vezetett levegő csupán a szűrőanyagon keresztül juthat a kompresszorhoz vezető (f) csőbe. Emellett két vagy több szűrőt alkalmazhatunk, hogy a szűrőanyag kicserélése alkalmával az egyik vagy másik szűrőt kiiktathassuk anélkül, hogy a készülék munkáját be kellene szűntetni. A kompresszor tetszőleges szerkezetű lehet, azonban előnyösebb olyanokat alkalmazni, melyeknél a komprimált levegőbe víz fecskendeztetik, hogy a levegő lehetőleg alacsony hőmérsékleten maradjon. Az összenyomásnak csupán 1 — 4 atm.-ra kell történnie, azonban nagyobb nyomásokat is alkalmazhatunk. A víznek az összenyomott levegőből való eltávolítására a levegő erős lehűtésén alapuló szárító készüléket alkalmazunk, mely tetszőleges rendszerű hűtőkészülékkel köthető össze, hacsak a szárítókészűlékben átáramló levegőt kellő alacsony hőmérsékletre hűti le, hogy a benne foglalt víz lecsapódjék. A leírt szárítókészűléknek egy foganatosítási alakja a 2. ábrában van függélyes metszetben föltüntetve. A (g) tartány (i) fenekén a (j) toldaton át vezetjük a komprimált levegőt a készülékbe, a honnan megszárítva a (h) födőn alkalmazott (k) csőtoldaton át távozik. A tartányban alkalmas módon megerősített (m) szekrény a lyukgatott (n) válaszfalakkal van ellátva és kívülről az (o) hűtő csővel van körülvéve, melynek végei a tartányon kinyúlnak és a (p q) csőtoldatok segélyével vannak a hűtőfolyadékot be- és kivezető csövekkel összekötve. A tartány fölső részén alkalmazott (r r) lemezek a távozó levegőt zegzugos útra kényszerítik. A (g) tartányba annyi vizet vagy más alkalmas folyadékot töltünk, hogy benne az (m) szekrény teljesen elmerüljön. A komprimált levegőt a szárítókészülékbe vezető csőnek természetesen úgy kell meggörbítve lenni, hogy a víz a tartányból ki ne folyjon, ha a kompresszor szünetel. A (m) szekrényben a levegő emelkedik és az (n) lemezek lyukai által elosztatik, hogy a tartányban lévő folyadékkal lehetőleg bensőleg érintkezzék és hogy ily módon egyrészt a nedvesség tartalma a kívánt mérvben csökkentessék, másrészt pedig, hogy a folyadékot áramlásba hozza, és jól megmosva hagyja el a készüléket. A készülékben csapokat vagy hasonlókat alkalmazhatunk a tisztátlan folyadéknak lebocsátására és a tartánynak újólagos megtöltésére, hogy a készülék állandóan működésképes állapotban tartassék. Ha csupán egy szárítót alkalmazunk, akkor oly folyadékot használunk, mely megfagyás nélkül egész 20 sőt 40° C.-ra hűthető le, pl. gliczerin, klorkalcziumoldat, petróleum, alkohol, úgy hogy a levegő a szárítón való áthaladása alkalmával lehetőleg tökéletesen megszáríttassék. Előnyösebb a levegőt egymásután két szárítón átvezetni, úgy hogy az első szárító kivezető csövét a második szárító bevezető csövével kötjük össze. Az első szárítóban a levegő hőmérsékletét 0°-ra, a másodikban pedig 20 egészen 40° C.-ra csökkentjük. Ha a levegő két szárítón vezettetik át, úgy az első szárítót vízzel tölthetjük meg és alkalmas hűtőanyaggal hűthetjük le, melyet a hűtőesövön átvezetünk, míg a második szárítóban víz helyett az említett alacsony hőmérsékletnél meg nem fagyó folyadékot, pl. gliczerint, klórkáliumoldatot vagy hasonlót legelőnyösebben pedig olyan folyadékot, mely a vizet mohón elnyeli, mint pl. a klorkáliumoldat, alkohol stb. alkalmazunk, míg a hűtőkigyóban sóoldatot, kénessavat, szénoxydot kell alkalmaznunk. Ha a szárítóban használt folyadék a vizet nem köti meg vagy nem oldja, úgy jég képződik, melynek eltávolítására elzárható nyílásokat kell a készüléken alkalmazni, vagy pedig egy tartalék szárítót kell alkalmazni, mely addig míg az egyik szárítóból a képződött jeget eltávolítják, üzembe helyeztetik. A jég eltávolítása ez utóbbi esetben pl. annak megolvasztása és a víznek leeresztése által eszközölhető. A levegő szárításának czélja megakadályozni azt.- hogy vízgőz jusson azon csövekbe,