26788. lajstromszámú szabadalom • Másodlagos léggel táplált retortakályha

3 — rozettán keresztül hagyjuk a szén fölötti térbe beáramolni, mint ez alább le van írva. A 2. és 7. ábrák a kályhának az épen előadottaknak megfelelő két különböző foganatosítási alakját elölnézetben ábrázolják. Az 1. ábrában a fölső ajtó (go) rozettájánál beáramló levegő nagyobbrészt az (al) és (a2) csatornákon (3. ábra) a tüzelőanyagtól jobbra és balra lefelé az (m és n) rostélyok alá áramlik (5. ábra); a levegő azonban igen kis részben közvetlenül a tüzelőanyagon keresztül is áramolhatik. Mindegyik esetben levegőnek és gáznak a tüzelőanyag fölött való összegyülemlését és itt robbanó keveréknek keletkezését megakadályozza, amennyiben a képződő gázt azonnal magával ragadja. A ö. ábrabeli berendezésnél a levegő (gu) rozettán át (6. és 9. ábrák) az (e) csatornába és ebből az (a2) csatornán át (10. ábra) a tüzelőanyag fölé jut, honnan az (al) csatornán keresztül a rostély alá huzatik. A levegőnek egy kis resze itt is a tüzelőanyagon vonulhat keresztül, de minden esetben ártalmas gázkeveréknek keletkezését megakadályozza. A fűtés szabályozására tehát a jelen találmánybe]i kályhánál csak egy rozetta, és pedig az 1. ábra szerint a (go) s a 6. ábra szerint a (gu) rozetta szolgál. Mivel azonban a levegőnek a rostély alá nagyobb mennyiségben való beáramlása a gázfejlődést is előmozdítja, de e mellett csak a véletlen játéka volna, hogy vájjon a levegőnek és a fejlődött szénoxidnak mennyiségei egymásnak teljes elégés előidézése czéljából épen megfelelnek-e, úgy további berendezés nélkül a leírt kályha épen oly kevéssé volna alkalmas teljes elégésnek, és így gazdaságos fűtésnek létrehozására, mint az eddigi kályhák. Ebből a czélból a jelen találmánybeli kályhán a (go), illetőleg a (gu) rozettán kívül, melyeket a primer levegő bebocsátására szolgáló rozettáknak tekinthetünk, még egy (1) rozetta van, (1. és 2. ábrák), illetőleg (7—9. és 11. ábrák), mely a szekunder levegőnek bevezetésére szolgál; az ezen a rozettán beáramló levegő ugyanis a (b) csatornán keresztül (1—4. és 5. ábra), illetőleg (9., 10., 11. és 12. ábrák) a kályha hátsó részébe jut, és itt az (s) hasítékon keresztül közvetlenül a tüzelőanyag fölé kerül, hol kellő mennyiségben bevezettetve a tüzelőanyagból fölszálló gázokkal teljes elégést hoz létre, anélkül, hogy gázoknak a tüzelőanyagból való fejlődését előmozdítaná. A kályhának a tüzelőanyag fölvételére szolgáló teret és a lángteret tartalmazó része egyébként tetszőlegesen akár egy darabból, akár több egymás fölé helyezett darabból is állhat. A kályhának tulajdonképeni fűtőteste fölött (L) néző nyílás van, (1. és 2., illetőleg 7. ábrák), melyen át a lángot megfigyelni, és ezen megfigyelésnek megfelelően azt az (1) rozetta segélyével szekunder léggel táplálni lehet. A (go), illetőleg a (gu) rozettának erősebb nyitásánál nagyobb lángot kapunk, melyhez az (1) rozetta segélyével több szekunder levegőt is vezethetünk be és fordítva. Teljesen zárt (go). illetőleg (gu) rozettáknál egyedül az (1) szekunder rozetta szolgál a kályha huzatának előmozdítására. A találmánybeli szerkezetnél még a különböző tüzelőanyag-nemeknek megfelelően különböző rostélyokat is alkalmazhatunk; a rostély-berendezés két rostélyból, az alsó vízszintes (m) rostélyból, és a fölső ferde (n) rostélybol áll (1. ábra). Ezen az 1. ábrában föltüntetett rostélyok helyett a különösen finom szemű tüzelőanyagok számára alkalmasabb kevésbé ferde (nl) rostélyt lehet a vízszintes (ml) rostéllyal kombináezióban alkalmazni (6. ábra). Az (ml) rostély ugyanazon a tartón nyugszik, mint az (m) rostély, s az (n) rostélynak kicserélése ennek egyszerű lecsavarolásával és az (nl) rostély folcsavarolásával történik. Darabosabb szén használata esetén az (n, nl) rostélyokat teljesen eltávolíthatjuk, és helyükbe a tömör (d) lemezt csavarhatjuk föl (11. ábra).