26701. lajstromszámú szabadalom • Taxameter

4 -mellső vége megemelődött (3. ábra) és az (al) kar (s) peczkét többé meg nem akasztja, minek következtében az (a) számlap eredeti állásába térhet vissza, melynél a nyílásban a 00 számok láthatók. A (v) tengely for­gatásának befejezésével a (vl) korong (v2) toldata a (z) kar (z3) kiszögelését ismét szabadon bocsátja, úgy hogy a (z) kar a (z4) spirális rúgó által eredeti helyzetébe húzatik vissza. Ennek következtében az (y) záró kilincs ismét az (f) kerék fogaiba csappan és az (r) záró kilincsnek mellső vége fölülről az (s) peczekre fekszik, hogy ennek pályájába csappanhasson, mi­dőn a taxaméter ismét működésbe helyeztetik. Az egyes és a tizes koronákat jelző (b) és (c) számkorongok hajtására szolgáló szer­kezet a következőképpen van elrendezve: A koronák egyeseit jelző (b) számlappal a (g) fogaskerék (3. és 5. ábra) vau szilárdan összekötve, mellyel a (t2) csap körül forgat­ható (t) emeltyűnek (tl) kilincse kapcsolódik. Ezen (t) emeltyűt, mint említettük, az (a) számlap, mihelyt ez 90-ről 00-ra állíttatik be, elforgatja, miáltal a (g) kerék és ezzel együtt a (b) számlap egy beosztással előre­forgattatik. E mellett a (k) záró kilincs (10. ábra), mely a (kl) peczekkel a (g) kerék fo­gaiba csappan, ennek visszaforgását akadá­lyozza meg. A (g) keréken (10. ábra) az (u) kilincs van elrendezve, mely az (ul) peczekkel van el­látva, mely a helytálló (1) vezető korongon vezetődik. Ezen korong úgy van alakítva, hogy az (u) kilincs a (g) kerék elforgásánál a tizes koronák jelzésére szolgáló (c) szám­lappal összekötött (cl) kerékkel kapcsolódik, mihelyt a (b) számlap a 9-es számjegyen elforgattatik. Ekkor a (c) számlap egy be­osztással előre forgattatik, még pedig először is a 0-ról l-re. Az (i) zárkilincs (10. ábra) a (cl) keréknek ill. (c) számkorongnak visszaforgását akadályozza meg. A (b) szám­lapnak 9-ről 0-ra való beállításánál a (k) kilincs (kl) peczke (10 ábra), (g2-nél) a (g) kerék (gl) hornyába csúszik, úgy hogy a (g) kerék már most nem tartatik a kilincs ál­tal fogva. Mihelyt tehát a (tl) kilincs a (t) emeltyűnek megemelkedésénél a (g) kerék­ből kikapcsolódik, ezen kerék és vele együtt a (b) számlap eredeti helyzetébe tér vissza, melyben a (b) számlap a 00 számot jelzi. A (g) keréknek ezen vi szaforgásáuál a (k) kilincs (kl) peczke a (gl) horonyban (10. ábra) csúszik, míg (g3-nál) egy rúgó által ismét kifelé nyomatik, hogy a zérus-állásból bekövetkező első beállításnál ismét a (g) ke­rék fogaiba csappanjon. A (b) és (c) számlapoknak a zérus-állásba való visszamozgatására a (b és c) szám­lapoknak csapszege körül elforgatható (m) le­mez szolgál (3. és 5. ábrák), mely a 10. áb­ránál egyszerűség kedvéért el van hagyva. Ezen lemez két (ml és m2) peczekkel van ellátva, melyek az (i) és (k) záró kilincsek pályájába esnek. A taxaméternek zérus-ál­lásánál a (v) tengelyen megerősített (v3) korong (3. ábra) az (m) lemeznek oldalas cm3) kiszögelésébe ütközik és az (m) lemezt akként forgatja el, hogy az (ml) és (m2) peczkek az (i) és (k) záró kilincseket a (cl) i és (g) kerekekből kikapcsolják, a mikor is i a (b) és (c) számlapok rugók által eredeti ! állásukba mozgattatnak vissza. i i SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Taxaméter, jellemezve az által, hogy a filléreket jelző számlap a kezdő állásnak megfelelő 00-tól kezdve először is any­nyiszor tartalmazza az alapdíjaknak meg­felelő összeget, mint a hányszorosa az ennek megfelelő távolság a díjtételek számításának alapját képező útszakasz­nak, azután az egy-egy díjtétellel ma­gasabb összegeket OO-ig és aztán ismét az egységből kiindúlva, az alapdíjnál egy díjtétellel kisebb díjig terjedő összeget tartalmazza és hogy a menet kezdeténél az alapdíjnak első összegére beálló számlap egy kezdettől fogva működésbe jövő beálló szerkezet által szabályosan előre forgatta­tik, a hol is a 00 állás elérésénél a legkö­zelebbi magasabb egységeket (egyes koro­nákat) jelző számlap egy beosztással előre forgattatik, míg a fillérek számlapja út: jának végeztével az alapdíjat jelző utolsó számjegyig mozgattatik vissza, hogy in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom