26575. lajstromszámú szabadalom • Vonatbiztosító berendezés
- 3 -hozhatók létre, viszont egy ily módon fölszerelt mozdonyról különböző távolságokban különböző jelzések és hatások küldhetők a vonalak vagy állomások egyes pontjaihoz a nélkül, hogy ezáltal a mozdonyon magán jeladás menne végbe. Ez a következő módon történik: Ha a (3) kontaktussín és a (g) sínszál közé (2. ábra) a (12) híd helyett például egy (121 ) izzólámpát iktatunk be, akkor ez utóbbi a mozdonyból való távolságának, illetve a kontaktusvezetékben helyet foglaló ellenállásoknak megfelelően erősebben vagy gyöngébben fog világítani, a nélkül, hogy ezáltal magán a mozdonyon jelek adatnának. A mozdonyon azon esetben sem fog jeladás történni, ha a mozdony az izzólámpa közvetlen közelébe jut s a kontaktussín ellenállása megközelítőleg zérus lesz, hacsak a (121 ) izzólámpa ellenállása elég nagy arra, hogy legföljebb csak körülbelül 1 ampért fogyasszon, míg a mozdonyon való jeladásra legalább 5 ampére szükséges. Ugyanilyen módon az izzólámpák helyett különféle, legalább 15 ohmos ellenállások (pl. harangművek, áramiránymutatók, blokkemel tyűreteszek stb.) kapcsolhatók a (3) kontaktus:ín és a (g) sínszál közé. anélkül, hogy a mozdonyon jelek adatnának, ha a berendezés úgy van foganatosítva, hogy az áramerősség még a kontaktussín ellenállásának figyelmen kívül hagyásával is csak 4 ampérre emelkedhet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vonatbiztosító berendezés a vasúti vágány mentén lefektetett, meghatározott ellenállással bíró kontaktus-vezetékkel, melyre a mozdonyon levő áramforrásnak egyik sarka kapcsoltatik, míg a másik sark a vonaton helyet foglaló jelző- és biztosító berendezéseken keresztül a vágánnyal áll vezető összeköttetésben, úgy hogy a kontaktusvezeték és a vágány között létesített rövidzárlat a jelzéseket kiváltja, a hol ezen rövid zárlatot a blokkállomásról hibás váltóállítás vagy a vonalon levő járművek stb. idézhetik elő, jellemezve azáltal, hogy a mozdonyon elrendezett jelző- és biztosító berendezések csak meghatározott minimális áramerősség mellett jönnek működésbe, úgy hogy a vágányon valamely rövidzárlatos (veszélyes) helyhez közeledő vonatnak a kontaktussín magas ellenállásánál először figyelmeztető, azután az ellenállás csökkenésével, vészjel adatik, míg az áramerősség további növekedésénél egy a fékeket működésbe hozó berendezéseken keresztülhaladó áramkör fog záratni, ellenben a jelző berendezéseken áthaladó áramkör meg fog szakíttatni s azon esetben, ha az áramforrás a szolgálatot fölmondja, ez utóbbi egy optikai jel elsötétedése közben kikapcsolódik s a mozdonyberendezések jelfogókká kapcsoltatnak át. 2. Az 1. igényponttal védett vonatbiztosító berendezésnek egy foganatosítása, jellemezve egy (18) maximális és egy (14) minimális átkapcsoló által, melyek közül az előbbi az uralkodó áramerősségnek megfelelően (15, 16, 17) jeladó készülékeket vagy egy (30) elektromágnes-rendszert köt össze a (6) áramforrással, míg az utóbbi átkapcsoló- az áramerősségnek bizonyos érték alá történő sülyedésénél az áramforrást bekapcsolja s az említett (15, 16, 17) és (30) szerkezetek számára új áramkört létesít, mely ellenséges vonat közeledése alkalmával jelfogó áramkör gyanánt működik. 3. Az 1. igényponttal védett vonatbiztosító berendezésnek egy foganatosítása, melynél az említett rövidre záró berendezéseken kívül a blokkállomásokon és megállóhelyeken a kontaktusvezeték és a vágány között közbeiktatott ellenőrző berendezésekkel ellátott állandó összeköttetések vannak létesítve, jellemezve azáltal, hogy ez utóbbiaknak ellenállása oly magasra van megszabva, hogy ezen berendezések magukban nem engednek meg a mozdony jelzéseinek kiváltására elegendő árammennyiséget, ellenben már
