26477. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kénsavanhydrid gyártására

— 3 -Később fogjuk ismertetni, hogyan lehet ezt az elvet oly berendezéseknél értékesíteni, melyeknél, a kontaktusanyag több egymás fölött fekvő rétegben van elhelyezve. A csatolt, rajzon a találmány tárgyának három kiviteli alakja egy-egy függélyes középmetszetben látható. Az 1. ábrán csöves berendezés van ábrázolva. Az (1) edényben a kontaktusanyaggal telt (2) csövek vannak elhelyezve, melyek oly hosszúak, f ogy a gázbebocsájtó nyílásuk fölött még meglehetősen magas (3) tér maradjon, a kontaktuscsövek alsó végei a (4) gyűjtőtérbe nyúlnak, mely az (5) csövön egyrészt a (6) előmelegítő csöveinek fülső l végével, másrészt pedig a (7) szelepen a kénsavanhydridet elvezető (8) csővel közlekedik, a kénsavanhydridet elvezető cső ezenkívül a (9) szelep útján az előmelegítő csövek alsó végeivel vannak kapcsolatban. Az (1) edény födelén levő (10) csőcsonk a (11) légbeszívó csővel és a (12) cső útján az előinelegítőnek a kénessavgázt tartalmazó részével közlekedik, mely utóbbiba a kénessav alúl, a (13) csőcsonkon jut be. Kevéssel a kontaktuscsövek fölső vagyis beáramló végének síkja fölött a (14) hőmérő nyúlik az (1) edénybe, a hőmérő fölött és a henger födele alatt pedig a (15) szitalemez van elhelyezve. A berendezés üzembe hozatalánál a (10) csőcsonkon nagy mértékben előmelegített levegőt vezetünk be és így a berendezést annyira előmelegítjük, hogy a (14) hőmérő a vezérhőmérsékleten álljon. Ekkor a légbevezető csövet elzárjuk és az előmelegítő: ből kénessavat tartalmazó gázkeveréket vezetünk a berendezésbe; amint a reakczió megindult, a hőmérsékletek föntebb leírt kicserélődése is megkezdődik. A csövekben képződött gázalakú kénsavanhydrid a (4) gyűjtőtérbe és innen az (5) csőbe áramlik, a (7) és (9) szelepeket pedig akként állítjuk be, hogy a (6) előmelegítőn annyi kénsavanhydrid folyjék át, amennyi a (14) hőmérőnek a vezérhőmérsékleten tartására elégséges. Több havi üzem igazolta, hogy ha a (7) és (9) szelepek egyszer helyesen be vannak állítva, a hőmérő övében a hőmérséklet csupán üzemzavarok esetében fog megváltozni, azonban a hőmérséklet a szelepek megfelelő beállításával ismét a normálisra vihető vissza. Előmelegítő gyanánt a hőveszteségek csekéllyé tétele czéljából legelőnyösebben csöves előmelegítő alkalmazható, ennél a rajz szerint a kénsavanhydridet fölülről, a középvonalban vezetjük be és a csöveken átvezetve alul vezetjük el, de ha kívánatos, az anhydridet alulról is bevezethetjük vagy a kénessavat vezethetjük át a csöveken, a kénsavanydridet pedig a csövek között. A föntebb leírt legelőnyösebbnek bizonyult berendezésnél a reakcziókamara mintegy 3 m. magas, szabad belső terének átmérője mintegy 25 m., a reakcziókamarában 256, 2 m. magas és 94 mm. átmérőjű kontaktuscső van elhelyezve, a csövek fölött levő (3) tér tehát mintegy 1 m. magas. A szitafenék a gázbeömlési helyétől mintegy 0 3 m. távol van. A folyamat helyes vezetésénél naponta egy-egy csőben mintegy 50—60 kg. kénsavanhydridet termelünk, tehát az egész berendezésben mintegy 12800—15000 kg-ot. A 2. ábrán (ugyancsak függélyes középmetszetben) a föntebb jelzett elven alapuló csöves berendezés látható, melynél a reakczió több szakaszban folyik le és az egyes szakaszok között a gázok újabb keverése megy végbe, ennek következtében az a visszahatás, melyet egyes csövek hetytelen működése az egész berendezés üzemére gyakorol, minimálissá válik. Ezt oly módon érjük el, hogy egymás fölött több csőköteget redezünk el, az egyes kötegek (2) csöveit pedig rövidebbre méretezzük, mint az 1. ábrán látható kiviteli alaknál. Az egyes csökötegeket magukba záró kamarákból a gázok a következő alacsonyabb kamarába a (15) szitalemez fölött jutnak be és az egyes kamarákban a (15) szitalemez és a közvetlen fölső kamarának eme kamarába torkoló alsó végei között egy vízszintes, tömör (16) lemez van elrendezve, mely a kamarát nem zárja teljesen el, hanem a kerületénél gyűrűalakú nyílást hagy szabadon. Amennyiben a fölső