26443. lajstromszámú szabadalom • Újítás gőzkazánokon

emelkedik, mivel sűrűsége egyrészt a benneíoglalt gczbuborék, másrészt magasabb hőmérséke következtében csekélyebb s ennélfogva a tűzhelylemezeket mindig befödi, még ha a vízfölszín magassága tetemesen csökkent volna is. A találmány tárgya a továbbiak megértésének megkönnyítése végett a mellékelt rajzlapon a legjobb ismert típusú kazáno- ( kon való alkalmazásában van föltüntetve. A mellékelt rajzlap: 1. ábrája egy Cornwall-féle kazán keresztmetszetét, a 2. ábra ugyanannak hosszmetszetét tünteti föl, a 3. ábra egy három fűtőcsöves hajókazán keresztmetszete, a 4. ábra ugyanannak hosszmetszete, az 5. ábra egy külső tüzelésű csöves kazán keresztmetszete, a 6. ábra egy vízcsöves kazán részletének metszete, végül a 7. ábra egy Field-féle csövekkel fölszerelt függélyes kazán metszete. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett Cornwallkazánnál (a) a kazánköpeny, (b) az Adamsonféle kapcsolással szerkesztett tűzeső, mely három Galloway-féle (g) forraló csővel van fölszerelve, (k) pedig a tüzelőrostély. A íg) Galloway- csöveken belül szigetelt (h) csövek vannak elrendezve, melyek a szigetelt (c) köpenybe erősíttetnek. Ez utóbbi a tűzeső két oldalát körülvéve, az (m) tereket zárja be s alsó részén az (f) bebocsátó nyílás foglal helyet, míg a fölső részén elrendezett (e) kibocsátó nyílás a (j) vízfölszín fölött torkol a gőztérbe. A (d) lemez a gőztől a magával ragadt vizet elválasztja s visszatéríti a víztérbe. A nyilak a víz és a gőz keringési irányát mutatják. A 3. és 4. ábrán látható hajókazánnál az (a) kazánköpeny három (b) tűzesővel és (o) tüzelő kamrával van fölszerelve. A kazáncsöveket (p), a víztereket (r) s a tüzelőrostélyokat (k) jelzi. A szigetelt (c) köpenyek a tűzcsövek két oldalán (m) tereket zárnak be s alul (f) bebocsátó nyílásokkal, fölül pedig szigetelt (n) keringési csövekkel bírnak, melyek a (j) vízfölszín fölé emelkednek. A víz és gőz az (e) nyílásokon áramlanak ki s az (1) gőztérben elrendezett (d) lemezek által szétválasztatnak. A keringés irányát a nyilak jelzik. A helyett hogy a szigetelt (n) keringési csöveket a (p) kazáncsövek között vezetjük fölfelé, azok oly módon haj láthatók meg, hogy az (r) víztereken haladjanak keresztül, vagy pedig az (n) csövek alkalmazása helyett úgy is járhatunk el, hogy a szigetelt (c) köpenyeket fölfelé vezetjük, úgy hogy csak a bezárt vizet és gőzt a (j) vízfölszín fölé szállítják. A külső tüzeléssel bíró kazánnál (5. ábra) (a) a kazánköpenyt, (b) a kazáncsöveket s (r) a vízteret jelenti. A (c) szigetelt köpeny a kazán mindkét oldalán egy-egy (m) teret zár be s alsó részén (f) bebocsátó nyílással, fölső részén pedig (e) kibocsátó nyílással bír, mely a vízfölszín fölé emelkedik. A (d) lemezek a vizet és gőzt az (1) gőztérben egymástól elválasztják. A keringés irányát a nyilak jelzik. A 6. ábrán egy vízcsöves kazán egy részlete van bemutatva melynél (c) a külső, (a) pedig a belső lemez, melyben a külső (g) csövek vannak erősítve. A szigetelt közbenső (b) elosztó lemezhez a szintén szigetelt belső (h) csövek vannak erősítve, míg a külső víztért (r), a belső tért pedig (m) jelöli. A nyilak a keringés irányát tüntetik föl. A 7. ábra oly függélyes kazánt mutat, melynél (a) a kazánköpeny, (b) a tüzelőkamra, (q) a kürtő és (k) a tüzelő rostély. A szigetelt (c) köpeny úgy a tűzkamrát, mint a kürtőt is körülveszi s a (j) vízfölszín fölé az (1) gőztérbe torkol s (d) elválasztó lemezzel van ellátva. A víz az (m) térbe az alul fekvő (f) nyílásokon lép be s az (e) nyílásokon átáramlik ki. A (g) Field-féle csövek a tűzkamra falához vannak erősítve s belsejükben szigetelt (h) csövek foglalnak helyet, melyek a szigetelt (c) köpeny falához vannak foglalva. A nyilak a keringés irányát jelzik. Megjegyzendő, hogy a (q) kürtő, mely függélyes kazánoknál a túlhevítés foly-