26425. lajstromszámú szabadalom • Hídmérleg vasúti kocsik számára emeltyű tehermentesítővel

- 3 — való összeköttetésén kiviil rendszerint valamilyen vezetéket adtak, melyen föl v. le való mozgását végezte, s ha ez kikopott, úgy inkább a kar lógott féligmeddig a közlő ' rúdon, mintsem a közlő rúd függött volna rajta. Mint láttuk, a jelen találmánybeli mérlegnél az ellensúlyos emeltyűnek forgáspontja az emeltyű törzsén keresztülvezetett,(12)hossztartók fölött ágyazott (9) tengely, úgy hogy ezen forgáspontnak magasan és magában az emeltyűben való megválasztása következtében az ellensúlyos emeltyűnek könnyű kissebb mozgékonyságot kölcsönöztünk, s a mit e pontnál a szerkezet merevségének rovására vétettünk, azt helyrehoztuk egyrészt az ellensúlyos emeltyűnek a működtetésére szolgáló kézi emelővel való egyszerű érintkezésével és másrészt a közlőrúd Kifüggesztésére szolgáló (6) karnak a (8) csuklós rúddal való vezetésével. Sőt mindkét utóbbi körülmény egymaga is, eltekintve az ellensúlyos emeltyű Kifüggesztésétől, az eddigi szerkezetekkel szemben sok előnyt rejt magában. Nevezetesen eddig az ellensúlyos emeltyűnek szabadon való alátámasztása daczára a mérlegszerkezet és kikapcsoló emelőszerkezet között mégis merev összeköttetés volt létesítve, úgy hogy ha a kikapcsoló emelőszerkezet rángatásoknak, lökéseknek volt kitéve, ezek közvetlenül átvitettek a mérlegszerkezetre. Ezzel szemben a jelen mérlegnél az emeltyűszerkezet a mérlegszerkezettel nincs szerves összefüggésben, amennyiben a (11) kétkarú emeltyű a (7) ellensúlyos emeltyűvel egyszerűen csak érintkezik, még pedig meg nem terhelt és tehermentesített mérleghíd esetén — mi pedig a normális helyzet, — könnyen, csupán a mérleghíd szerkezeti részeinek súlyhatása alatt érintkezik, mert hiszen már maga a mérleg is ez esetben az alépítményen nyugszik. Viszont a (6) karnak vezetése is biztosabb a jelen mérlegnél, mint az eddigieknél, melyeknél a (6) kar vezetéke hamar kikophatott, mire ez féligmeddig a közlő rúdon lógott, holott neki kellett volna a közlő rudat emelni. Ezzel szemben a jelen mérlegnél alkalmazott mondhatnám négy csuklós rendszer (úgymint a (9) tengely, a (10) csukló, a (8) rúdnak és a (7) emeltyűnek a (6) karral való összeköttetései) sokkal merevebb, biztosabb fölfüggesztést nyújt a közlőrúdnak. Ezen előnyökön kívül a jelen mérlegnél még gondoskodva van arról, hogy nagy megterheltetésnél is a mérleglúdnak mérő helyzetbe való fölemelése könnyen történjék. Erre szolgál a (17) súly. A (11) kétkarú emeltyűnek a nyíl irányában való elforgatásakor a (17) súly csak az esetben válik mint teher érezhetővé, ha a mérleghíd megterhelve nincsen ; ellenben ha a mérleghídon nagy teher van, úgy ez a teher a (11) emeltyűkart. melyet tetszőleges helyzetében bármilyen ismert kapcsoló szerkezettel rögzítenünk kell, ezen rögzítés kikapcsolásakor a nyíl irányában az ellenkező állásába átvetni törekszik. A mérlegnek ilyen esetben való tehermentesítésénél tehát a (17) súly mint ellensúly jó szolgálatot tesz, amennyiben a mérleghídon levő terhet ellensúlyozza; ugyancsak jó szolgálatot tesz a (17) súly az esetben is, ha terhelt hídmérleget mérő állásba akarunk hozni, amennyiben ez esetben a (11) karnak a 4. ábrabeli nyíllal ellenkező értelemben való forgatását a mérleghídon levő teher ellenében megkönnyíti. Ismételten megjegyzendő, hogy a (11) kétkarú emeltyűt bármely állásában tetszőleges ismert kapcsoló szerkezetekkel rögzíteni kell. A leírt emeltyűszerkezettel már most egy olyan tehermentesítő szerkezettel van dolgunk, melynek kezelése az emeltyűknek áttételi viszonyai, hosszait jól megválasztva, rendkívül könnyű és gyors, e mellett az még olyan esetben is, ha a kapcsolószerkezet kikapcsolódnék, és az emeltyűkar átcsapódnék, senkiben sem tehet kárt, mert mozgási síkja a tulajdonképeni mélyszerkezetek elhelyezési síkjába esik, ahol a mér leget kezelő személyzet egyáltalán nem állhat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hídmérleg közúti és vasúti kocsik számára emelőtehermentesítővel, jellemezve a) az ellensúlyos emeltyűnek forgáspontjául szolgáló, törzsén keresztül vezetett,