26366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés két vagy több egymástól távol fekvő helyen fölállított gép vagy készülék forgásának egybevágóvá tételére

_ í -és (c) között megszakad, mialatt pedig az (y) | állásból a (z) állásba jutnak, a mellékáram- : kör zárva van, úgy bogy ha föltételezzük, hogy az áramfordítók egybevágó forgásban vannak, a mellékáramkör épen annyi ideig van zárva, mint megszakítva. Ha ellenben zavar lép föl, pl. a (2) áramfordító elősiet, vagy más szóval, a (2) áramfordító a nyíl irányában fölfelé mozog, a kontaktus rugója ellenben nyugalomban marad, a 2. ábrán látható állás létesül ismét, a mint a (2) áramfordító az (1) áram fordítóval szemben a fog fél szélességével elfordult és ekkor az (e f g) kontaktusrugók a (b c d) kontak­tusrugókkal szemben a fog szélességével maradtak hátra, tehát a mellékáramkör meg­szakítva marad és az (1) áramfordító gyor­sabban forog, hogy az egybevágó forgás ismét létesüljön. Ez az állás mindaddig fön­marad, míg valamely újabb zavar a pontos egybevágó forgás létesítésére az áramfor­dító újabb elfordulását nem teszi szüksé­gessé. A 4. ábrán (j) egy váltakozó áramú gép vagy más oly készülék, mely az (L) veze­tékbe hullámzó áramot bocsájt, (a) pedig egy mótor, melyet a (j) géppel egybevágó forgásban kell tartani. Ebben az esetben az (a) mótor teljesen ugyanoly módon van az (1) áramfordítóval összekötve, mint azt az 1., 2. és 3. ábra alapján leirtuk, a (2) áram­fordítót azonban a (21 ) relais helyettesíti, melyet az (L) vezetéken átfolyó váltakozó áram működtet, melynek nyelve tehát a (j) váltakozó áramú géppel teljes enegybevágóan mozog. A (21 ) relais tehát a (2) áramfordítót helyettesíti, a mennyiben az (e2 g2) kontak­tusok az (e g) kontaktusrúgókat, az (f2) nyelv pedig az (f) rúgót helyettesíti. Az az idő, mely alatt a nyelv az egyik kontak­tusra fekszik, annak az időnek felel meg, mely ahhoz szükséges, hogy az (f) rúgó az áram­fordító egy fogán végig haladjon. Ebben az esetben az áramfordítók ismét oly módon vannak egymással összekötve, hogy a fegy­verzet mellékáramkörét az 1—3. ábra alap­ján leirt módon zárják, a működési mód is teljesen azonos, csakhogy a 4. ábrán lát­ható berendezésnél a mótor forgássebességét a relaisnyelv lengésideje és az áramfordító szögsebessége között levő viszony szabja meg, az 1—3. ábrán látható berendezésnél ellenben a két áramfordító szögsebességé­nek viszonya. Mikor a (j) gép fordulatszáma megváltozik, az (f2) nyelv lengésideje is vál­tozik, tehát változik eme lengésidő és az (1) áramfordító szögsebessége között levő viszony is, minek következtében a mótor­fegyverzet niellékáramköre záródásának idő­tartama is növekedik vagy kisebbedik és az (a) mótor a (j) géppel ismét egybevágó forgásba jut. A (j) gép egy oly forgó berendezés, mely az (L) vezetéket tápláló áram gyakoriságát szabályozza, tehát egy egyenáramból válta­kozó vagy lüktető áramot levezető beren­dezést működtető mótor vagy egy váltakozó áramú gép lehet. Az 5. ábrán a mótor sebességének szabá­lyozására nem fegyverzettel, hanem a ger­jesztő tekercseléssel párhuzamosan kapcsolt helyi áramkör szolgál. Az (1 és 2) áramfor­dítók elrendezése az előbb leírttal egyezik meg, ép úgy működési módjuk is, azonban nem a fegyverzettel, hanem a gerjesztő tekercseléssel párhuzamos helyi áramkört zárnak és a mótor forgássebességét az áramkör zárása által nem kisebbítik, hanem nagyobbítják. A szabályozás oly módon is történhetik, hogy a fegyverzettel és a gerjesztő teker­cseléssel is egy-egy áramkör van párhuza­mosan kapcsolva. Ez a kiviteli alak a 6. ábrán látható. Ekkor az (1) áramfordítón még egy, a mótor gerjesztőtekercselésével legelőnyösebben az (rl) ellenállás útján összekötött (k) kontaktusrúgó csúszik, az elrendezés egyébként az 1. ábrán láthatóval egyezik meg. A (k) kontaktusrúgó a (c) kon­taktusrúgóval szemben egy vagy több fog szélességének megfelelő úton el van tolva, úgy hogy a (c és k) kontaktusrúgók soha sem fekszenek egy ós ugyanazon gyűrű fo­gain. Ebben az esetben a fegyverzet vagy a gerjesztőtekercselés mellékáramköre állan­dóan zárva van, vagy a fegyverzet és ger­jesztőtekercselés mellékáramköre fölváltva záródik; hogy a mellékáramkörök mily

Next

/
Oldalképek
Tartalom