26323. lajstromszámú szabadalom • Szavazatszedőgép

vagy több bizonyos berendezésnél hány sza­vazat egyesíthető egy csoportba, az 5. ábra metszet a 4. ábra A—A vonala szerint, a 6. ábra az előbb jelzett ékberendezés egy módosítása, a 7. ábra metszet a 6. ábra E—E vonala szerint, a 8. ábra részletrajz, mely az egyénenként történő szavazásnál használt hengereket és az ezeket működtető szerkezeteket tünteti föl, a 9. ábra metszet a 8. ábra D—D vonala szerint, a 10. ábra oldalnézet illetőleg részben met­szet a 8. ábra baloldala felől nézve a be­rendezést, a 11. ábra részletrajz, mely az egyszere­sen betöltendő tisztségekre történő szava­zásnál használt berendezés paizslemezét tünteti föl, a 12. és 13. ábra később ismertetendő mó­dosításokat ábrázol, a 14., 15. és 16. ábra a följegyző és ösz­szeadó berendezés szerkezetét tünteti föl, nevezetesen a 15. ábra metszet a 14. ábra B—E vonala szerint; a 17. ábra ama számláló berendezés rész­lete, mely a kijárónál áthaladt összes vá­lasztók számát jegyzi föl, a 18. és 19. ábra részletrajz, mely a sza­vazógép burkolatának mellső részét ábrá­zolja, nevezetesen a 19. ábra metszet a 18. ábra C—C vonala szerint, a 20. ábra részletrajz, mely a szabványos berendezésnek kérdést eldöntő berendezéssé való átalakítására szolgáló szerkezetet mu­tatja be, a 21. ábra a szavazás nemét föltüntető szerkezetet ábrázolja, a 22. ábra részletrajz, melyen az egyénen­ként való szavazásra szolgáló szerkezetet működésbe és működésen kívül helyező ta­gok láthatók, a 23. ábra a drótrúgóknak a retesz lela­pított részére való fölfekvésének módját mutatja be, a 24. ábra a (9) lemezt az alsó helyzeté­ben rögzítő berendezés részlete, a 25. ábra metszet a 24. ábra F—F vo­! na la szerint. A csatolt rajz 1. ábráján (a) a gép tar­tóit, (b) annak burkolatát jelzi, mely utóbbi a fenekén a tartó fölső részének megfe­lelő üregeibe fogódzó (c) nyúlványokkal, két oldalt pedig egy-egy a tartó oldalán kiképezett üregbe fogódzó, L-alakú (d) nyúlvánnyal van ellátva. A gép burkolata fölső részének belsejében a burkolat egyik oldalfalától annak másik oldalfaláig az(e) tartó nyúlik végig, alsó részén pedig az (f) lemez, melyhez az egyes berendezések sze­relésére szolgáló (g) alaplemezek vannak megerősítve (lásd a 2. ábrát). A 3. áb­rán (h) egy vékony, keskeny csík, mely a (g) lemez közepén, hosszanti irányban, nyú­lik végig és azon, mint a 15. ábrán iát^ ható, (i) csavarok közvetítésével van meg­erősítve. A (g) alaplemez hátsó oldalán az egyes (j) elreteszelő tolókák csúsznak, melyek üregesek és egy-egy (k) tolórúd­dal vannak összekötve. Ezt az összekötte­tést az (1) csavar létesíti, mely az alsó tolókáknál az (m) hasítékon át lép a (k) rúd szélesebb fejébe, úgy hogy a rúd a csa­varra és önmagára merőleges irányban el­mozdulhat. Ez a kapcsolás lehetővé teszi, hogy a (k) rudat beállíthassuk, azonkívül azt is meggátolja, hogy a rúd megfeszül­jön és megszoruljon, ha az alsó végén ki­képezett és középrésze felé megvékonyodó (n) dugattyú (4. ábra) föl van húzva. Az (n) dugattyúkat egymástól (o) köztartó le­mezek választják el, melyek a (16) tar­tókra szerelt (p) rudakra vannak fölfűzve. A (j) tolókák (q) csavarokkal vannak el­látva, melyek a keskeny (s) csíkokban ki­képezett hosszú (r) hasítékokban vannak vezetve. A csíkok alsó végeiken (t) pecz­lcekkel vannak ellátva (2. ábra), a tolókák pedig a (v) hüvelybe fogódzó (u) csava­rok közvetítésével a (w) jelző lemezzel ál­lanak összeköttetésben. A (w) jelző lemez hátsó fölülete és a (v) hüvelyt körülvevő (y) alátétlemez közé (x) tekercsrúgó van befogva. Az (y) alátétlemez a (g) alaple­mez mellső fölületén nyugszik (1. a 13. ábrát). A leírt szerkezet azt idézi elő, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom