26303. lajstromszámú szabadalom • Berendezés billentyűs hangszereken játszott improvizáczióknak önműködő följegyzésére

Az 6. ábrán látható kapcsolási séma, a zongora billentyűi, pedáljai, illetve térddel működtetett tolókái és az elektrokémiai ha­táson alapuló följegyző berendezés között | kapcsolatot létesítő vezetékek elrendezését mutatja be, a kapcsolás maga a 4. ábrán leírttal lényegében megegyezik. Az (e) pa­pírcsík a megfelelő (s s') lemezeken meg­erősített (t t') peczkek között halad át, mint az föntebb leíratott. Az elektromágneses följegyző berende­zésnek harmoniumon vagy orgonán való alkalmazásánál (lásd 6. ábrát) a lenyomott (g) billentyű a (z) lemezen megerősített haj­lékony (1) kontaktuscsíkra hat; ez a csík a (3) rúddal jön kontaktusba és zárja az elektromos áramkört. Minden egyes (13) változat végére egy- ; egy (14) kontaktuscsik van szerelve, mely a (15) drót útján a megfelelő (o) elektro­mágnessel van összekötve. Ha a (13) változatot meghúzzuk, akkor a (14) csík egy másik (16) csíkkal jön kon­taktusba, mely a (17) drót útján a (3) rúd­dal van összekötve és az elektromos áram­kör záródik. A harmoniumon vagy orgonán alkalma­zott elektrokémiai berendezés áramkörei (lásd 7. ábra) a 6. ábrán ábrázoltakkal azo­nosak. Az (e) papírcsík a megfelelő (s s') lemezeken megerősített (tt') peczkek között halad el, a mint azt töntebb leírtuk. A 8. ábra azt a berendezést láttatja, mellyel egy harmadik, negyedik és ötödik billentyűzet billentyűi lenyomása által léte­sített hangokat az első vagy második bil­lentyűzet által működtetett egyik vagy má­sik elektrokémiai följegyző berendezés se­gélyével jegyezzük föl. E czélból mindegyik billentyűzet fölött (18) kiugrások vannak akként elrendezve, hogy a billentyűzet bil­lentyűi ezeket a kiugrásokat a billentyűze­teknek megfelelő (19) rudakra nyomják, melyek a (20) drótok útján a (4) telep (v) sarkával vannak összekötve. A harmadik, negyedik és ötödik billentyűzethez még egy (19') rudat csatolhatunk és mindegyik (18) kiugrás, mely a (19) rúddal van kontaktus­ban, a (19') rúddal is kontaktusban lesz, miáltal egy másodáramkör létesül, mely a (21) drótok útján a (t t') peczkek egyikével áll kapcsolatban. A harmadik billentyűzeten megütött bil­lentyűk által létesített hangokat egy (22) tolattyú útján a szabad első vagy második billentyűzet által létesített hangok följegy­zésére szolgáló berendezés jegyzi föl, mely tolattyú egy kettős (23 23') vezetékrend­szerrel van összekötve. Ezek a vezetékek egyrészt az első billentyűzettől az elektro­kémiai följegyző berendezéshez vezető dró­tokkal, másrészt pedig a második billentyű­zet megfelelő drótjaival vannak összekötve. Egy kézifogantyúnak jobbra vagy balra való forgatása által a (23), illetve (23') ve­zetékcsoport kapcsolható össze a (18) ki­; ugrásokkal. A többi billentyűzet azonosan van beren­dezve A följegyző berendezés működési módja a következő: Mielőtt a darab lejátszásához fognánk, az (a) henger elreteszelését megszüntetjük, minek következtében a henger forogni fog, a (b) hengerre föltekercselt papírcsíkot le­húzza és ez a (c c') hengerek fölött az elektrokémiai följegyző berendezés elektró­dái között fog áthaladni. A papir- vagy pamutszövetcsík tova mozgása folytonosan és egyenletes sebességgel történik. Föltéve, hogy a berendezés orgonánál vagy harmoniumnál van alkalmazva, a be­rendezés először is azt a változatot jegyzi föl, melyet a játszó az egyes billentyűze­teknél használ, a mennyiben a változat meghúzásánál az elektromos áramkör záró­dik és a papircsík megfelelő pontjain elektrokémiai hatás létesül, tehát a pa­píron a megfelelő helyeken egy-egy vo­nal keletkezik. A vonal abban a pilla­natban fejeződik be, melyben a megfelelő változatot visszatoljuk és így az áramkört megszakítjuk. Egy újabb változat meghúzá­sánál újabb vonal keletkezik. Épp úgy vo­nalak jelzik az egyes billentyűk megütését is. Mikor a játszó egyszerre, pl. négy vagy több, vagy kevesebb billentyűt üt meg, a megütött billentyűk az egyes megfelelő elektrokémiai följegyző berendezések áram-

Next

/
Oldalképek
Tartalom