26281. lajstromszámú szabadalom • Automatikus kapcsolóberendezés távbeszélő hálózatok számára

- 13 — lító emeltyű csak akkor működik, a mikor a (T) tengely mozgásban van, azért ezen emeltyű kimozgatásakor csak az első peczekig mozoghat, ezen peczket pályájából kilendíti és ezután nyugalmi állásába tér vissza. A legközelebbi kilengésnél a megállító emeltyű a második peczekig mozoghat és így tovább, míg végtére az összes peczkeket pályájából kilendíti, a mikor is a megállító emeltyű teljes kilengést végezhet. Minthogy mindannyiszor, a hányszor a megállító emeltyű egy-egy peczekkel érintkezik, a szektorokat működtető rácshenger megfelelő darabbal elforgatta tik, a szektorok és következésképen a szánok is párosával az összes tíz beszélő állásba hozhatók. Későbben látni fogjuk, hogy ha egy tizenegyedik szektorpár is szabadon bocsáttatott, ez miképen vezettetik vissza nyugalmi állásába és nem hagyatik meg a beszélő állásban. Nem szükséges, hogy a beszélő állás szabályos sorrendben vagy szabályos forgással létesíttessék, mivel ez az összekötő művelet megkezdésekor következik be. Beszélgetés után a nyugalmi állás természetesen a beszélgetés tartama szerint nem szabályos sorrendben éretik el, a mikor is a szánok a nyugalmi, tehát a kettős áramkörök első végvezető párjával hozatnak kapcsolásba, a mit az állító emeltyű által érintett első peczek határoz meg. Ha a hívott előfizető vonala el van foglalva, akkor a peczkek megemelésük után rögtön szabadon bocsáttatnak és egyidejűleg a szektorokat rögzítő részek kikapcsoltatnak, a mint ezt későbben látni fogjuk. Ez igen fontos, mivel máskülönben későbbi fölhívások egyáltalán lehetetlenek lennének. A szektorok, miután a szánokat a beszélő állásba hozták, a hajtó szerkezettől függetlenül mindaddig rögzíttetnek, míg a hívó előfizető telefonját föl nem akasztja. Ezen czélból annyi rögzítő közeg van a szektorok számára elrendezve, a hány beszélő állás van. Ezen rögzítő közegeket az (m9) forgó rudak, melyek a kettős áramkörök végvezetőivel párhuzamosan, tehát a szektor kilengési síkjára merőlegesen vannak ágyazva, továbbá az ezen rudakkal párhuzamos, azokkal összekötött és velük együtt forgó (mlO) rudak alkotják. Az (m9) rudak végei a kapcsoló tábla keretére szerelt (ml2) konzolokra szerelt (mll) tartókban vannak ágyazva, a mint ez a 20. és 21. ábrában látható. A szektort a szánnal összekötő (m) rúdon az (ml3) kampó van elrendezve, mely rögzítés alkalmával az (mlO) rudak egyikébe fogódzik (lásd a 21. ábrát); ezen kampó szabadonbocsátása az illető (mlO) rúdnak a hozzátartozó (m9) rúd körül történő kis mérvű kilendítése által eszközöltetik. Ezen kilendítést a telefonikus öszszeköttetést fölbontó szerkezet foganatosítja, mely a szektorok szabadon bocsátására szolgáló, későbben leírandó szerkezetre hat. A szektoroknak a rögzített állásba való emelésére az (NI) haránttartó szolgál, mely két egyesített rúd alakjával bír. Ezen haránttartó a vetélők alatt a kapcsoló tábla egész hosszán végigterjed és az (n2) karokra van szerelve, melyek a lengő (n3) tengelyre vannak ékelve. Ezen tengely az illető szektor megemelése czéljából bizonyos mértékben elforgattatik, még pedig közvetlenül, miután a (W) bütyökkorong a szánoknak a beszélő állásba való állítását végezte. Az (u3) tengely ezen forgatása czéljából a (Ql) bütyökkorongon (14. ábra) a (qO) peczek van elrendezve, mely az (n5) tengelyre ékelt (n4) karra hat be; ez utóbbi a szabályozható hosszúságú (n6) rúd segélyével az (n3) tengely egyik végére ékelt (n7) karral van összekötve. Az (n4) káráltál lengésbe hozott (n5) tengely ezenkívül a szelektor fölhúzására szolgáló (vOO) emeltyűt (10. ábra) is hordja. Ha úgy a hívó, valamint a hívott állomásnak megfelelő szektor leejtetett, a beszélő állásba állíttatott és ebben rögzíttetett, akkor a csöngetyűk mindkét állomáson megszólalnak, mire ezek telefonjaikat