26278. lajstromszámú szabadalom • Gőzzel fűtött kályha
a helytálló (K) hüvely van szerelve, mely az (F) koronggal előnyösen egy darabban van készítve. A hüvely fölső élére a fogantyúval előnyösen egy darabból álló (k) toldat fekszik rá. A (K) hüvely ezen élének fölülete a 4. ábrában föltüntetett szelvény szerint van kiképezve; a (H) fogantyú oly pontban van a (V2) rúdon megerősítve, hogy midőn a (V) szeleptest a (VI) szelepfészekre fekszik, a fogantyú (k) toldata a (R) hüvely fölső élének a 4. ábrában zérussal jelölt pontjával érintkezik. Ha a fogantyút ezen állásból elforgatjuk, akkor a (V2) rúd megemelkedik és a szeleptest elhagyja a szelepfészket. A szelepnyílás nagysága és a hüvely fölső élének lejtős emelkedése akként van a radiátorhoz képest méretezve, hogy még mielőtt a fogantyú a teljes fordulatot elvégzi, a (V) szeleptest annyira nyitja a szelepnyilást, hogy ezen a rendes körülmények között kondenzálható gőzmennyiség áramlik. Ezen ponttól a zeruspontig. mely a szelep zárt helyzetének felel megv a kályha fűtő erejét a rendes körülmények között szabályozhatjuk, vagyis rendes körülmények között a fogantyút csak ezen pontok között ! kell mozgatni. A szelep akként van meg- | szerkesztve, hogy ezen elforgatás kisebb i egy teljes fordulatnál; a szeleptest megemelésére szolgáló elrendezés olyan, hogy a szeleptest, ha a fogantyút a maximális kondenzálási ponton túl forgatjuk, még jobban emeltetik meg és ezáltal a szelepnyílás annyira nyittatik, hogy a radiátorba az ebben normális körülmények között kondenzálható maximális gőzmennyiségnél sokkal több gőzmennyiség áramoltatik be. A szeleptest és a vele összeköttetésben álló részek továbbá akként vannak elrendezve, hogy a fogantyút a minimálistól a maximális fokozatig csakis egyszer kell elforgatni. Az ábrában föltüntetett fognnatosítási alaknál ezt azáltal érjük el, hogy a (K) hüvely fölső élének a zérusponttól a rendes maximális kondenzáczió pontjáig kisebb emelkedést, ezen ponttól kezdve pedig meredekebb emelkedést adunk, úgy hogy rendes körülmények között a szelepnyílás nyitásának mértéke a szelepfogantyú szögmozgásához képest kisebb lesz, mint a rendes maximális kondenzáczió pontján túl való forgatásnál. A hüvely fölső élének nagyobb része tehát a fütőképességnek közönséges körülmények között való szabályozásra szolgál, annak fönmaradó kisebb része pedig a kivételes működtetés számára van föntartva. A szelepfogantyút és a hüvely fölső élét a határolókkal láthatjuk el, melyek a fogantyúnak csak egy egyetlen körülforgását teszi lehetővé, vagy pedig amint a 4. ábrából látható, a hüvely fölső élének legmagasabb (kl) részét akként képezzük ki, hogy ezt a zéruspont felől mindkét irányban lehessen megközelíteni. Ezen elrendezés következtében a szelepfogantyút bármely irányban szabadon forgathatjuk, úgy hogy a helyes beállítást a szelep szerkezetét nem ismerő személyek is a legnagyobb könnyűséggel végezhetik. Az (F) korong beosztása a 3. ábrában a hüvely fölső éléhez viszonyított helyzetben vau föltüntetve. A «zárva» jelzéssel ugyanazon sugárban a zéruspont fekszik. Az 1 /i -, '^-pontok a normális maximális kondenzáczió képességig terjedő fokozatokat jel zik, ahol is a 3 /4 -pont a normális maximális kondenzáczió pontját képviseli; rendes körülmények között a fogantyút csak a «zárva» és a 3 /4 -jelzés között működtetjük. Ha azonban a radiátor bármely oknál fogva teljesen hideg és a helyiséget gyorsan akarjuk melegíteni, akkor a fogantyút úgy állítjuk be. hogy a (h) mutató a «nyitva» fölírás fölé jusson, mely a hüvelynek legmagasabb (k') részével egy sugárban fekszik; ekkor a szelep annyi gőzt bocsát a radiátorba, amennyi a gyors befűtéshez szükséges. Mihelyt a helyiségben elegendő meleg van, a hőmérséklet további növelésének megakadályozása czéljából nem kell egyebet tenni, mint a fogantyút a «zárva» állásba forgatni. A (k) hüvelynek és az (F) korong egy darabban való előállítása, ill. egy darabbá való egyesítése igen előnyös, mivel ezen esetben, ha a hüvelyt a koronggal együtt bármely helyzetben szereljük is a szelepszekrényre, a (h) mutató a szelepnek állását
