26270. lajstromszámú szabadalom • Elektromos világítási rendszer

A föntebb leírt találmány lehetővé teszi, hogy helyiségek vagy épületek világítását jóval kisebb költséggel végezzük, mint az eddigi rendszerekkel, a mennyiben az el­osztó drótvezeték, az ezt védő csövek, a kapcsoló szelenczék és kiolvadó biztosí­tékok, hajlékony zsinórok, talapzatok és más, a házi világításnál szükséges, volt sze­relési részek fölöslegessé válnak. Ha a le­irt rendszert oly rendszerekkel hasonlítjuk össze, melyeknél körülbelül 2—2, 3 méter hosszúságú csövek lelnek alkalmazást, úgy találjuk, hogy a nálunk szükséges csőveze­ték az ott szükséges csővezetéknél körül­belül 40%-kal rövidebb, minek az az oka, hogy nálunk az áramvezető-süvegek és egyéb fémből készült részek rövidebbek, mint a régi rendszernél. így például, ha valamely helyiséget 25 csővel világítunk, az áram-átmenet 50 ponton fog történni, míg — ha a világításra csak egy cső szol­gál — az áramátmenet is csak két ponton történik. Az árambevezető süvegek elmaradása szé­pészeti és más szempontból is igen előnyös, a mennyiben lehetségessé teszi, hogy a vi­lágítandó helyiségben a fényt egy folyto­nos vonal szolgáltassa és így az elektro­mos világítás egy régi czélját, az egyenle­tes fényelosztást biztosítsa, A leírt rendszernél rendkívül fontos az, hogy a világító gázoszlopot lehetőleg hosz­szúra tehessük és hogy a kellő fényerős­séget anélkül létesíthessük, hogy a lám­pák áramátvezető süvegeit túlságosan liosz­szúra méreteznők. Úgy taapasztaltuk, hogy a leirt lámpát sinus görbe szerint változó, rendes gyakori­ságú — perczenkint 7200 periódus — és elég nagy feszültségű árammal igen jól lehet üzemben tartani. A leirt találmánynál mindazok a kifogá­sok, melyek nagy feszültségű áramok alkal­mazása ellen emelhetők, elkerülhetők, a meny­nyiben a vezetékeket teljesen hozzáférhet­len, védett helyen rendezzük el. A föntebb leirt rendszernél külön generá­torok, forgó transzformátorok, szikrapályák, áramszakgatók vagy más oly különleges berendezések, melyek eddig a gáztömegek­nek világítóvá tételére szükségesek voltak, teljesen fölöslegesek. A leirt világítási rendszer lényegesen el­tér a most szokásos világítási rendszerek­től, melyek az utolsó években teljesen hamis irányban kezdenek fejlődni, a mennyiben mind fényesebb és fényesebb lámpákat alkalmaznak, míg a helyes irány az volna, hogy a fényt ne egyes fényes foltok szol­gáltassák, hanem az a napfényhez legyen hasonló. Az ismert világítási rendszerek a napfénytől úgy eloszlás, mint hőmérséklet és szín tekintetében teljesen elütő fényt szolgáltatnak, míg a mi rendszerünk a fön­tebb körűiirt követelményeknek teljesen megfelel. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Világítási rendszer, azáltal jellemezve, hogy a fény szolgáltatására egy hosszú, nem vezető, átlátszó csőbe zárt gáz­réteg szolgál, mely az áram átmenetelé­nél fényt sugároz ki és hogy eme cső fénykisugárzó része a világítandó helyi­ségben, az áram bevezetésére szolgáló süvegeket viselő két vége pedig egy külön, elzárt helyiségben, falmélyedés­ben vagy fülkében van elhelyezve, oly czélból, hogy a világítandó helyiségben elosztó vezetékek alkalmazása fölösle­gessé váljék és így a lámpát nagy feszültségű árammal tarthassuk üzemben. 2. Az 1. alatt védett világítási rendszerhez egy lámpa, melyet egy hosszú, külön­böző csődarabokból a helyszínén a kellő alakban összeforrasztott üvegcső és a cső két végén alkalmazott — az áram­forrással összekapcsolható — süvegalakú két elektróda képez. 3. A 2. alatt védett lámpa egy kiviteli mó­dozata, az által jellemezve, hogy az elek­tróda több, egymástól szigetelt és egy­mással tetszőlegesen kombinálva bekap­csolható szakaszból áll. 4. A 2. és 3. alatt védett lámpa egy kivi­teli alakja, azáltal jellemezve, hogy a cső végeinek, hol az árambevezető süve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom