26205. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vonatok vezetésére szolgáló berendezés

és azokat nyomólevegő hatásával hozza menet-kapcsolásba. Ezen, mindegyik motorkocsin kettős számban előforduló készülékeken kivül két háromfázisú áramú főmótort és ezekhez tartozó egy-egy mellékmótort, továbbá mindegyik mótorcsoportozat, számára egy-egy állítószerkezetet és mindegyik motorkocsi számára egy vezénylőszerkezetet rendezünk el a motorkocsin. A 8. ábrabeli sémán (36 — 36) a primarkikapcsolókat, (37—37) a folyadékrheostatokat (38—38) a főmótorokat, (39—39) pedig a segédmotorokat jelenti. Az állítószerkezet itt a nyugalmi helyzeten kivül még csak két állással bír és pedig a kaszkadkapcsolásnak megfelelő I állással és a menetkapcsolásnak megfelelő II állással. Ennek megfelelőleg az állítószerkezetben csak egy (19) ütköződugatytyú van elrendezve, mint az a 9. ábrából látható. A (36—36) primérkikapcsolók szerkezete megegyezik a K. 1497/a. számú szabadalomban (ismertetett szerkezettel, a reverzálás a (40) forgattyúk segélyéével történik, melyek a (41—42) dugattyúkat összekötő rúdon alkalmazott (43) villába kapaszkodnak. Az átiktatás úgy történik, hogy vagy a (Al) dugatyú vagy a (42) dugatyú mögé bocsátunk nyomólevegőt, mire ezek a (43) villa segélyével a (40) forgattyút elforgatják. A (40) forgattyú egyenértékű a K. 1497/a. számú szabadalomban leirt szerkezet (9) forgattyújával, úgy hogy ennek elforgatása által a reverzálás bekövetkezik. A fő- és segédmotorok a 8. ábrán cascadkapcsolásban vannak föltüntetve, a mennyiben a (38) főmotor sekundér árama a (44) kontroliéi' kontaktusain át a (39) segédmotor primértekercselésébe vezettetik, ez utóbbinak pedig szekundér áramköre a (37) folyadékrheostáton át záratik. A (44) kontroliért ezen helyzetében egy (45) rúgó vagy pedig egy állandóan nyomás alatt álló dugattyú tartja rendes körülmények között. Ha azonban a (46) hengerbe nyomólevegőt vezetünk, úgy ez a hengerben lévő dugattyúra hatva, a (45) rúgó erejét vagy az ezt helyettesítő kisebb átmérőjű elien- I dugattyú ellenállását legyőzi és a kontroliért a pontozott helyzetbe juttatja, vagyis a motorok menetkapcsolását létesíti, melyben a segédmotor kiiktattatik és a főmotor áramköre a folyadékrheostaton, illetőleg a folyadékrheostat működési periódusa végén bekapcsolt rövidzárón át záratik. A fönt leirt vezénylő és állítószerkezet a vonatvezető által működtetett (4) forgattyú állását az összes állítószerkezetekre, illetőleg a (47) tokokban elrendezett állítótolattyúkra viszi át, úgy hogy az összes állítószerkezetek (48, 49) állítótolattyúi egyidejűleg mozgattatnak el és pedig mind ugyanazon mértékben. A (48) tolattyúk a folyadékrheostatok befolyásolására, a (49) tolattyúk pedig a (44) kontrollerek állítására szolgálnak. A forgattyú kezdeti vagyis (0) helyzete mellett a (48) tolattyúk a folyadékrheostatokat, a (49) tolattyúk pedig a (44) kontrolierek (15) hengereit alkalmas fúratokon át a szabad levegővel kötik össze. A (47) tolattyúház az (50) csövön és az (51) szelepen át szintén a szabad levegővel közlekedik, azonban ha a (13) állítodugattyúk mögé levegőt bocsátunk, úgy az állítóhengerekből nyomólevegő jut az (51) szelepek (52) dugattyúi alá, miáltal az (51) szelepek föltolatnak és a (47) tolattyuházakat az (53) vezetéken át a (24) légtartánnyal kötik össze. Ily módon elérjük azt, hogy a (47) tolattyúházakban csupán addig van nyomólevegő, míg az állítódugattyúk nyomás alatt állanak, ha ellenben az állítóhengerekből a levegőt kieresztjük, úgy az (51) szelépek is siilyedtiek és a (47) tolattyuházakat a szabad levegővel kötik össze. A berendezés működése a következő : Ha a (4) forgattyút kezdeti állásából a cascadkapcsolásnak megfelelő I állásába forgattuk, úgy az állítódugattyúk a (8) fogaskerekeket és az ezek tengelyével együttforgó (48, 49) tolattyúkat a cascadkapcsolás létesítésének megfelelő helyzetbe forgatták. A tolattyúk furatai úgy vannak alkalmazva, hogy ezen helyzetben a (49) tolattyú a kontroliéi- (46) hengerét még mindig a szabad levegővel kösse össze, ellenben a (48) tolattyú a nyomólégtartánnyal közlekedő