26073. lajstromszámú szabadalom • Gép palaczkok zárókupakjainak előállítására

4 -nyomás alatt álló és a (c2) csappal rendesen nem érintkező (d2) csap van megerősítve. Mikor a (d2) csapot lenyomjuk, az a (c2) csapba fogódzik és az (E2) korong forgását a (C2) csőre viszi át. A (B2) rúd fölső végén az (e2) koronggal van ellátva, továbbá az (f2) gombbal, melynek segélyével a rudat a tömlő fölliúzása czéljából a (C2) csőből ki lehet húzni az (e2) karimának egy ürege van, melyen a (d2) csap vékonyabb fölső része megy át, hogy a C3ap vége szabadon feküdjék és ezt a csapot a (c2) csappal érintkezésbe lehessen hozni és hogy a (d2) csap az (e2) korong útján a (B2) rudat ugyancsak forgassa. A (C2) cső alsó részén négy sugárirányú (G2) hasíték van kiképezve, melyben a (J) szelencze (12) karjaiba ágyazott (H2) emelők nyúlnak be. (7. és 9. ábra). Ez a szelencze valamely lágy anyaggal pl. kócczal vau töltve, hogy a szelencze é3 cső között nagyobb súrlódás lépjen föl, a (g2) csavarház a kitöltő anyag összenyomására szolgál. (K2) a (C2) csőre lazán fölhúzott karimás karmantyú, mely kevéssel a (J2) szelencze fölött van elrendezve és a (H2) emelők fölső végével az (L2) hajtórudak útján összekötött (h2) fülekkel van ellátva. Magától érthető, hogy a (K2) karmantyú lefelé mozgásánál a ÍH2) emelők befelé az (A2) tömlő és annak (B2) vezetőrúdja felé szorulnak. Eme (B2) rúd alsó végén egy furat van kiképezve, melytől négy sugárirányú (i2) hasíték ágazik el. (M2) egy a (B2) rúdba becsavart csavar, melynek (j2) feje az (i2) hasítékokat és a központi furatot födő süveget képez (9. ábra). (N2) egy szán, melynek a (B2) rúd furatába illő hengeres középrésze és az (i2) hasítékokban vezetett négy szárnya van. azonkívül pedig egy az (M2) csavaron csúszó furattal is el van látva. A szán nyújtványainak külső határfelületei a (B2) rúd fölületéig érnek, tehát az (A2) tömlő belső fölületeivel érintkeznek. Az (N2) szán jóval rövidebb, mint az U2) hasítékok (1. a 9. ábrát), teli át a szán a rúdban hosszanti irányban eltolócihatik. Az (M2) csapra csavart (02) rúgó a szánt a legfölső helyzetében törekszik tartani (1. a 9. ábrát). A mondottakból kitűnik, hogy a (K2) karmantyú lefelé mozgásánál a (H2) emelők alsó végei először befelé mozognak, úgy hogy az (A2) tömlőt az (N2) szán sugárirányú szárnyaira szorítják, azután a karmantyú lefelé mozgásának további szakában a megfogott (A2) tömlőt a (B2) rúd és (02) cső mentén lefelé mozgatja. A (K2) karmantyú visszafelé mozgásánál a gummitömlő először is fölszabadúl a (H2) emelők hatása alól, az (N2) szán a rugó nyomása alatt hirtelenül az eredeti fölemelt helyzetébe tér vissza, anélkül, hogy a tömlő a jelzett mozgásban részt venne. A gép leírt berendezésénél a gummitömlő a gép minden fordulatánál a (C2) csőben oly hosszúsággal tolódik el, mely a tömítőgyűrű magasságának felel meg, ezt a részt, a tömítő gyűrűt azután a gép a tömlőről levágja. A tömítő gyűrű levágására szolgáló szerkezet egy üreges (a3) rúdon alkalmazott (A3) körkésből áll, melyet a (B3) s. ánról lefelé nyúló (b3) csap forgat. Ez a szán az (a) asztallapra szerelt (C3) vezetékben csúszik (1. a 2, 3, 13, 14 és 15. ábrát.) A körkésnek a gép minden fordulatánál a gummitömlőveí kell kapcsolatba jönnie, mely czélból a (B3) szán egyik végével a (c3) emelővel csuklósan van összekötve, ez az emelő az (A) kereten alkalmazott (e3) csapágyakba ágyazott (d3) tengelyen van fölékelve (2. ábra). A (d3) tengelynek egy másik (f3) karja van, melyet a (Bl) tengely (D3) exczentere indít az (E3) emelő és (F3) liajtórúd útján lengésnek. A körkés (a3) rúdjának egy hornyolt korongja van, melyet a (h3) vezető korongokon futó (G3) szíj forgat (1. a 2., 3. és 4. ábrát). Magától érthető, hogy a (D3) exczenter a (B3j szánt oly irányban mozgatja, mely mozgásnál a körkés az (A2) gummitömlőveí a tömítőgyűrű levágása czéljából érintkez-